Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai 539 2.2. A vízrajzi munka feltételrendszere 2.21. Szervezet, munkamegosztás. A vízrajzi munkában részt vevő intézmények között részben célirányos koordináció, részben spontán fejlődés eredményeként sokrétű - nem mindig egyértelmű munkamegosztás alakult ki. A jelenlegi időpontig a vízrajzi szolgálat alapvető decentralizálása megtörtént - néhány egyedi kivételtől eltekintve az észlelések, elsődleges adatfeldolgozási feladatok a vízügyi igazgatóságokhoz kerültek. A munkamegosztás a VITUKI és az igazgatóságok között a decentralizálást követően alakult ki. Az igazgatóságok egymás közötti munkamegosztása csak részben van szabályozva. A vízrajzi tevékenységi körbe tartozó feladatok egy részét a vízügyi üzemeltető vállalatok és a társulatok végzik - ez a tevékenységi kör azonban szabályozatlan. A vízrajzi tevékenység decentralizálásának jelenlegi szakaszában a vízrajzi tevékenységet végző szervezetek munkamegosztása és kapcsolata az optimálishoz képest túlságosan bonyolult. A bonyolultságot az alábbi - nem teljeskörű - kapcsolatrendszer szemlélteti: - a felszíni vizek és a talajvíz mennyiségi jellemzőinek észlelése, mérése, az adatok elsődleges feldolgozása (a dunai vízhozammérések, a tavi és a területi kutatóállomások üzemeltetése nélkül) a vízügyi igazgatóságokon történik az OVH Kutatási és műszaki fejlesztési főosztályának felügyelete alatt, a VITUKI Vízrajzi Intézetének közreműködésével; - a felszíni vizek minőségi jellemzőinek meghatározását a vízügyi igazgatóságok laboratóriumai végzik (az OVH Vízgazdálkodási és környezetvédelmi főosztályának felügyelete alatt a VITUKI Vízminőségvédelmi Intézetének közreműködésével), a feldolgozás a VITUKI Vízrajzi Intézetének feladata. az adatok gépi tárolását és az évkönyv szerkesztését a Vízgazdálkodási Intézet (VGI) végzi; - a karszt- és rétegvízhálózat észlelése, az adatok feldolgozása jelenleg a VITUKI Vízrajzi Intézetében folyik, később elképzelhető a vízmű vállalatok bevonása az üzemelésbe; - a vízkivételi és vízvisszabocsátási adatokat a vízügyi igazgatóságok gyűjtik, illetve gyűjtetik. Az adatokat a VGI dolgozza fel, tárolja és teszi közzé (az OVH Vízgazdálkodási és környezetvédelmi főosztályának felügyelete alatt); - a vízügyi igazgatóságok szakágazatai részéről, továbbá más vízügyi szervek részéről jelentkező nem szolgálati jellegű vízrajzi és hidrológiai adatfeldolgozási, számítási feladatok szintén a vízrajzi csoportokra hárulnak és ha erre a feltételek nem állnak rendelkezésre, akkor végrehajtásuk az alapfeladatok végrehajtását megzavarja. A vízügyi igazgatóságokon belül a vízrajzi feladatok legjelentősebb részét általában a vízgazdálkodás-fejlesztési osztályok vízrajzi csoportja végzi. A feladatok nagyságát tekintve az egyes igazgatóságok között jelentősek az eltérések. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízrajzi munkáját az 1. ábra mutatja be. A fentiekben vázolt rendszer nem ad lehetőséget sem hatékony munkavégzésre, sem ellenőrzésre; eredményeket csak a legnagyobb nehézségek árán lehet elérni. Ezt a problémát már „A vízrajzi tevékenység fejlesztése" (OVH 1973) anyag is tartalmazta és javaslatot is tett mind ez ideig eredménytelenül. 2.22. Személyi feltételek. A vízrajzi tevékenység közel évszázados fejlődését a vízrajzi munka és a hidrológiai kutatás szoros összefonódása jellemezte. Ebből adódóan a vízrajzi tevékenységet végzők létszáma, összetétele a korábbi évtizedekre nem határozható meg. A 70-es évek elején (OVH 1973) mintegy 100 főre becsülték a vízügyi igazgatóságoknál vízrajzi tevékenységgel foglalkozó dolgozók számát. A jelenlegi adatok (II. táblázat) és a közelmúlt fejlesztéseinek ismeretében az említett becslés túlzónak minősíthető.