Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

532 Goda L. és Szlávi к L. 2.2. Vízvisszabocsátási adatok Fertőző, ill. mérgező"anyag tartalmú szennyvizeket a befogadóra és a kibocsátás mennyiségére tekintet nélkül a szükséges gyakorisággal kell mérni. Ipari, kommunális és mezőgazdasági szennyvizek mérési küszöbérték felett. B. Állapotfelvételt adatok 1. Vízfolyások állapotfelvételi adatai I. I. Magassági adatok Nyilvántartási (VO) szelvénykövek, egyéb vízrajzi és közbesített alappontok, fkm-táblák gombjai, árvízmércék, vízmércék 0-pontjai, zsilipek, csőátereszek stb. küszöbszintjei, hidak űrszelvényének jellemző pontjai, töltések, partélek magassága. 1.2. Mederszelvények Nyilvántartási (VO) szelvények, egyéb, állandósított (közbesített) szelvények, vízmércék szelvénye, hidak szelvényei (a hid alsó élében), tározóterek, tavak nyilvántartási szelvényei, duzzasztóművek alatti szakaszok nyilvántartási szelvényei. 1.3. Hullámtéri (völgy-) szelvények Keresztszelvények a töltések között, iltatve a maximális árvízi elöntés határvonaláig. 1.4. Helyszínrajzok Vízrajzi alappontok (VO kövek, fkm táblák stb.) koordinátái országos rendszerben. Folyók, vízfolyások, vagy rövidebb szakaszaik, tavak, tározók helyszínrajzi felmérése, különböző méretarányú helyszínrajzok. 1.5. Folyók hullámterének adatai (légifényképezés és légifénykép interpretáció alapján) Töltések vonalazása, szűkületek, árvízi sodorvonal, szabadontartandó sáv, növényzet, erdőboritottság %-os és minőségi jellemzői, hullámtéri érdesség meghatározása vagy becslése. 1.6. Esésviszonyok rögzítése Vízszintrögzítések különböző (egyidejűleg mért) vízhozamoknál és lefolyási állapotokban. 1.7. Mederanyag Pontbeli mederanyag mintavételek. 2. A vízrajzi szolgálat jelenlegi helyzete 2.1. A vízrajzi munka tartalmi kérdései 2.11. Az észlelőhálózat rövid bemutatása és értékelése. Magyarországon a rendszeres vízrajzi észlelések és mérések konkrét vízgazdálkodási igények kielégítése céljából kezdődtek meg és folynak ma is. Az észlelések megkezdése egybeesett a vízgazdálkodással szemben támasztott feladatok megoldásával, így hazai viszonyaink között - a vízrajzi észlelési adatok többsége az emberi tevékenység által befolyásolt helyzetre vonatkozik. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik a folyók árvízvédelmi és folyószabályozási művekkel befolyásolt vízjárására, a szennyvizek hatása alatt álló vízminőségre, a lecsapolás és az öntözés terhét viselő talajvizekre, az intenzív felhasználás időszakát élő karszt- és rétegvizekre és más vízrajzi elemekre is. Később (elemenként eltérő időpontban) a részhálózatok összeolvadtak és országos hálózatot alkottak, vagyis a vízrajzi észlelőhálózat nem tudatos tervezés eredményeként, hanem állomások halmazaként jött létre. Bizonyos idő eltelte után a hálózat kiépítési sűrűségében levő aránytalanságokat megszüntették és létrehozták az alapadatgyüjtö hálózatot. A fejlődés újabb szakaszában az érintett területen vagy folyószakaszon speciális, ún. ,.tanulmányi" hálózatot hoztak létre egy-egy konkrét igény kielégítésére, feladat megoldására, de úgy, hogy a tanulmányi állomások működési időtartamát nem jelölték meg. így ezek a hálózatok idő-