Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az ári éri szivárgó vizek szabályozása 489 szín jöhet létre, mely a piezometrikus felület fölé is emelkedhet. Ameddig az „új depresszi­ós vonal" süllyed és dinamikus egyensúlyi állapotba jut, a kétféle áramlási tartomány kö­zött „rugalmas határként" egy áramvonal helyezkedik el. A gyakorlati problémák szem­pontjából érdemes megemlíteni az áramlási tartomány további jellegzetességét, azt hogy a depressziós (leszívási) vonal a dréncsövek fölött közvetlenül magasabban helyezkedik el, mint amikor a dréncsövek az alsó, jobb vízvezető rétegben helyezkednek el, így a leszí­vási görbe kisebb szintkülönbségeket mutat (kevésbé hullámzó). Ez azt jelenti, hogy a ta­lajvízszint csökkentése ebben az esetben egyenletesebb, mint amikor a dréncsövek az alsó rétegben helyezkednek el és ez a növények szempontjából is előnyösebb. A résmodellel végrehajtott mérések eredményei alapján a következő összefüggés született a depressziós görbe dréncső fölötti magasságának meghatározására: Ah = 0,25 H'(H/D)° (1) ahol Ah a depressziós görbe és a dréncső távolsága [m], a többi jelölés pedig a 4. ábráról leolvasható m-ben. Az (1) egyenlet pontosságát a Díém tartományban a kísérletek igazolták. 4. ábra. Drénezés permanens áramlás esetén рис. 4. Дренирование при установившемся движе­нии Fig. 4. Drainage in the case of steady flow Fig. 4. Drainage en cas d'un écoulement permanent I .M L..1 ríTöívlWö!?]^ \vK823es\ A részben nyomás alatti rétegben elhelyezkedő vízszintes drénrendszerek tervezésére több analitikus megoldás ismert, melyek nagymértékben különböznek egymástól bonyo­lultságban és pontosságban. Mi csak Averjanov (1967) és Luthin (1973) eredményét említ­jük. Összehasonlítva az ismert megoldásokat megállapíthatjuk: annak ellenére, hogy bo­nyolultabb hidromechanikai és matematikai módszereket alkalmaztak, a megoldások gyakorlati szempontból nem elég pontosak. Mi egy közelítő analitikus megoldást dolgoz­tunk ki olyan permanens áramlás esetére, amelyben a talajvízszint alakulását a nyomás alatti áramlás és a beszivárgás befolyásolja. Ez a módszer pontos eredményeket szolgáltat és meghatározható a kritikus dréntávolság is, melyet más módszerek nem adnak meg. Az. alábbiakban ismertetésre kerülő megoldások a nyomás alatti áramlás és a beszivárgás szuperpozíciója, valamint a dréneknél létrejövő nyomásveszteségekre vonatkozó Dagan­féle megoldás felhasználásával készült (Kocsev 1976, 1977/2, 1981). A dréntávolság meghatározására a következő egyenlet alkalmazható: L = 4ßD + y /\6ß 1D 2 + h! A. (2) ahol ß és A helyettesítő függvények, melyeket a következő egyenlet határoz meg: ß = In [2 ch(/7r/D)-2](2/7 + 0,3722) Л (3) ahol r az effektív drénsugár.

Next

/
Thumbnails
Contents