Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Az ári éri szivárgó vizek szabályozása 489 szín jöhet létre, mely a piezometrikus felület fölé is emelkedhet. Ameddig az „új depressziós vonal" süllyed és dinamikus egyensúlyi állapotba jut, a kétféle áramlási tartomány között „rugalmas határként" egy áramvonal helyezkedik el. A gyakorlati problémák szempontjából érdemes megemlíteni az áramlási tartomány további jellegzetességét, azt hogy a depressziós (leszívási) vonal a dréncsövek fölött közvetlenül magasabban helyezkedik el, mint amikor a dréncsövek az alsó, jobb vízvezető rétegben helyezkednek el, így a leszívási görbe kisebb szintkülönbségeket mutat (kevésbé hullámzó). Ez azt jelenti, hogy a talajvízszint csökkentése ebben az esetben egyenletesebb, mint amikor a dréncsövek az alsó rétegben helyezkednek el és ez a növények szempontjából is előnyösebb. A résmodellel végrehajtott mérések eredményei alapján a következő összefüggés született a depressziós görbe dréncső fölötti magasságának meghatározására: Ah = 0,25 H'(H/D)° (1) ahol Ah a depressziós görbe és a dréncső távolsága [m], a többi jelölés pedig a 4. ábráról leolvasható m-ben. Az (1) egyenlet pontosságát a Díém tartományban a kísérletek igazolták. 4. ábra. Drénezés permanens áramlás esetén рис. 4. Дренирование при установившемся движении Fig. 4. Drainage in the case of steady flow Fig. 4. Drainage en cas d'un écoulement permanent I .M L..1 ríTöívlWö!?]^ \vK823es\ A részben nyomás alatti rétegben elhelyezkedő vízszintes drénrendszerek tervezésére több analitikus megoldás ismert, melyek nagymértékben különböznek egymástól bonyolultságban és pontosságban. Mi csak Averjanov (1967) és Luthin (1973) eredményét említjük. Összehasonlítva az ismert megoldásokat megállapíthatjuk: annak ellenére, hogy bonyolultabb hidromechanikai és matematikai módszereket alkalmaztak, a megoldások gyakorlati szempontból nem elég pontosak. Mi egy közelítő analitikus megoldást dolgoztunk ki olyan permanens áramlás esetére, amelyben a talajvízszint alakulását a nyomás alatti áramlás és a beszivárgás befolyásolja. Ez a módszer pontos eredményeket szolgáltat és meghatározható a kritikus dréntávolság is, melyet más módszerek nem adnak meg. Az. alábbiakban ismertetésre kerülő megoldások a nyomás alatti áramlás és a beszivárgás szuperpozíciója, valamint a dréneknél létrejövő nyomásveszteségekre vonatkozó Daganféle megoldás felhasználásával készült (Kocsev 1976, 1977/2, 1981). A dréntávolság meghatározására a következő egyenlet alkalmazható: L = 4ßD + y /\6ß 1D 2 + h! A. (2) ahol ß és A helyettesítő függvények, melyeket a következő egyenlet határoz meg: ß = In [2 ch(/7r/D)-2](2/7 + 0,3722) Л (3) ahol r az effektív drénsugár.
