Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Nagy Illés: A KISKÖREI-TÁROZÓ HULLÁMTERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA

A Kiskörei-tározó hullámterének átalakítása 459 A Tisza (1) a tározón keresztül lassan átfolyó nagy víztömegű, jelentős vízmélységű, duzzasztott állapotban lévő egységes vízi rendszert alkot. Minősége az érkező folyóvíz minőségétől függ. de általában kielégítő, ipari és mezőgazdasági célra egyaránt alkalmas, foszfor és nitrogén tartalma nagy. Potenciális trofitás foka politróf. Aktuális trofitás-foka általában oligo-mezotróf, de egyes esetekben az eutróf állapotot is elérte. Az Abádszalóki-öböl (2) a tározó egyik legmélyebb (2,5 3,0 m), nagy nyíltvízfelülettel rendelkező része. A Tisza töltötte fel, de az elárasztás után a Tisza vízminőségétől független vízteret alkotott. Az állóvizekre jellemző biológiai ritmussal és kémiai dinamikával rendelkezett. Potenciális trofitás foka eutróf. Aktuális trofitás foka az esetek döntő többségében planktonikusan eutróf. de előfordult eupolitróf, sőt politróf állapot is. amely intenzív vízvirágzásokban nyilvánult meg. A különböző fizikai és kémiai vizsgálatok eredményei mellett a bakteriológiai vizsgálatok is az öböl vizének egyértelmű elszigetelődését jelezték. Az összalgaszám a vegetáció periódusban tartósan nagy volt, az állomány döntő többségét egy kékalga faj alkotta. A Kis-Tisza vonala (3) a torkolattól a Poroszlóig, mintegy 5 km

2-es területen fekszik, az Eger és Laskó patakok vízminőségével jellemezhető. Szervetlen növényi tápanyag tartalma a Tiszáénál nagyobb. Aktuális trofitás foka planktonikusan eutrófnak minősült. Vízminősége a Tiszáénál rosszabb. Öntözővízkénti hasznosítását a magas Na tartalom kedvezőtlenül befolyásolta. A ,,Sarudi-rét" (4) a Tisza és a Kis-Tisza által határolt mintegy 16 km

2-nyi nagy vízfelületű, 0,50 1,00 m-es vízmélységű hullámteret foglalja magába. Elárasztásában a KisTisza és a Tisza egyaránt szerepet játszott. A feltöltés után a víz szervetlen növényi tápanyag tartalmát a nagy tömegű fonalas alga szinte teljesen felhasználta, tipikus bentonikus eutrofizálódás jött létre. A fonalas algatömeg között lévő víz potenciális trofitás foka ultra oligotrófnak, aktuális trofitás foka planktonikusan oligotrófnak minősül (Hamar 1977). A mocsári növények és cserjések hihetetlen buja szövevénye uralta a part menti területeket. A rét csekély vízborítású részein mocsári vegetáció kezdett kialakulni. A Sarud Tiszaszölős- Tiszaörvény- Poroszló (5) által határolt mintegy 25 km

2-nyi térséget a Kis-Tisza vize árasztotta el. A víz mélysége a 0,20 0,60 m között változott. A szabad vízfelületeket fonalas algaszövedék borította, míg a szárazföldi növényzet között mocsári és hínárnövények telepedtek meg. A térséget a bentonikus eutrofizálódás jellemezte. A Poroszló- Tiszafüred - Négyes (6) közötti víztér (16 km

2) tápláló vízfolyása az Eger-patak. Itt alakult ki a tározó legkedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező része. A térség 0,20 0,30 m-es vízmélységgel rendelkezett és nagy kiterjedésű magaspart választotta el a tározó többi részétől. Jelentős területeit szárazföldi növényzet (erdő, cserje) borította. Elszigeteltsége és az Eger-patak szennyezettsége miatt mocsarasodásra hajlamos víztérré vált. 2. A hullámtér elárasztása utáni rendezési munkák A vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a 89,00 m.A.f. duzzasztási szintnél — amelynek tartása az ezredfordulóig várható a frissvíz cseréjének hiánya, a Tisza-víznél rosszabb minőségű patakok felduzzasztása és szétterülése, párosulva a mederben hagyott, még élő szárazföldi növények hullámzást gátló és az elpusztultak ásvá-