Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Györké Olivér: A BALATON PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSA

416 Györké Olivér A meghatározott mértékadó dinamikus vízszintek azt mutatják, hogy a déli part + 1,80 m-es és az északi part + 1,60 m-es partfal magassága nem nyújt abszolút védelmet. Főleg a felfutó hullámok rövid ideig meghaladják a partvédőművek koronamagasságát és vizet juttatnak időszakosan a mögöttes területekre. XII. táblázat A Balaton dinamikus vízállásai és vízszintjei („0"= 104,09 m Adria felett) Mérőhelyek Balatonkenese Alsóörs Siófok Tihanyrév Balatonakaii Tóközép Balatonszemes Badacsony Fonyód Keszthely Évi ir iximális dinamikus vízállások középértéke [m] 1,181 1.105 1.153 1.065 1,052 1,076 1,135 1,079 1,118 1.175 10 évenként egyszer előforduló, 5 órás tartósságú dinamikus vízállások [m] 1,383 1,316 1.363 1,250 1,223 1,248 ' 1,336 1,286 1,322 1,382 10 évenként egyszer előforduló, 6 órás tartósságú, hullámzásból származó vízszintemelkedés [m] 0,430 0,342 0,615 0,455 0,615 0,342 0,615 0,615 0,342 0,400 10 évenként egyszer várható, 5 órás tartósságú mértékadó dinamikus vízszint [m] 1,813 1.658 1.978 1.715 1,565 1,863 1,951 . 1,628 1,937 1,887 (0,68 m A. f. = 0,00 m В. f.) 2.4. Korszerűbb partvédőművek vizsgálata A partvédőművek mértékadó terheléseit elemezve 1979-ben eljárást dolgoztak ki, mind a vízmozgás-, mind pedig a jég okozta terhelések meghatározására. A vizsgálatok szerint elsősorban a műszaki követelményeknek eleget tevést lehet minősíteni, de kép alkotható a vízügyi, környezetvédelmi és fürdőzési követelményekre nézve is. Az esztétikai szempontok megítélése szubjektív, a gazdasági követelmények teljesülésére csak durva becslés adható. A számos igény felmérése nyomán egyértelműen kiderült, hogy az összes igény nem elégíthető ki egyidejűleg. A partvédőművet és a Balaton parti sávját tartalmazó 1:6 méretarányú modellen végrehajtott kismintavizsgálatok tapasztalatai alapján értékelték a jelenleg is épített BVK típust, a „lidós" természetes partot, majd további újabb kialakításokat. A BVK típusú partfal lábazati kőhányással műszaki szempontból megfelelőnek bizonyult. A mű fürdőzés és uszadék-kidobódás szempontjából - éppen a feltétlenül szükséges kőhányás miatt — viszont elmarasztalható. A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy az újabban sokat emlegetett ún. lidós természetes partot a hullámzás hamar megbontja, a mindenkori vízszintnek megfelelően egy meredek rézsűt hoz létre, amely időnként leomlik (30. ábra). Ez az alakzat balatoni homokból nem állékony. A rézsűt védő meredek part menti betonszegély beépítése nem segít, inkább ront. A rézsűs betonszegély hatása kedvezőbb, viszont ez a jelenlegi BVK partfallal rokon, kifogásolt építmény lehet.