Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Györké Olivér: A BALATON PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSA

412 Györké Olivér A kutatások, elsősorban a hidromechanikai kutatások, eredményei alapján felül lehetett bírálni és el lehetett vetni olyan nagyméretű és főként költséges beavatkozásokat is mint pl. a Zala torkolatának áthelyezése, vagy a Keszthelyi-öböl töltéssel történő leválasztása. 2. A partvédő művek kialakítása A Balaton természetes állapotában - a hullámzásnak erősen kitett part — a partvonalát állandóan változtatja. Elsősorban ott, ahol a nádasok védő hatása nem érvényesül ( 21. ábra). Ha a part előtt nádas-sáv nem tűrhető meg, a partvonal vándorlását csak mesterséges beavatkozásokkal lehet megakadályozni. 27. ábra. Hátrarágódó homokos part рис. 27. Песчаный берег, отступающий назад Fig. 27. Eroding sandy shore Bild 27. Rückschreitende Erosion einés Sandufers A parterózióból származó anyag a Balaton hordalékterhelésének ma is egyik jelentős, de a múltban talán a legjelentősebb tétele ( XI. táblázat). A parterózió elleni védekezést biztosító partvédőművek építése az 1930-as évek közepén kezdődött, de csak a II. világháború után vett nagyobb lendületet. 1975 végéig összesen 80 km hosszban épült partvédőmű és további 28 km-en kőszórás szolgálta az erózió elleni védelmet. A Balatonon már megépült művekkel szemben a fő kifogás az, hogy túlságosan „fal"-szerűek és a környezetvédelmet, valamint a fürdőzést nem elég tökéletesen szolgálják. A partvédőművek kialakításával kapcsolatos újabb 1979-ben indított kutatásnak, ill. a műszaki fejlesztésnek (Gáspár- Győrke—Szántay 1979) a feladata az volt, hogy olyan