Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Györké Olivér: A BALATON PART- ÉS MEDERSZABÁLYOZÁSA

A Balaton part- és mederszabályozása 409 vizsgálatai nyomán megállapították, hogy az északi irányú szelek által keltett hullámzás hatására a déli part mentén homokvándorlás van (Rákóczi 1967). Mozgás közben a hordalék nagymértékben kopik. A déli part mentén mozgó homok idővel finom homokká, majd könnyen lebegtetett állapotba kerülő iszappá változik. A Balaton délnyugati felében kiválasztott 14 helyen 1969 72. években többször megismételt helyszíni hordalékmérések adatai tájékoztattak a Balatonban vándorló lebegtetett hordalék töménységének alakulásáról. Midőn a hullámzás erősödött, vagy gyengült, azaz a kinetikai energia nőtt vagy csökkent, a lebegtetett anyag mennyisége ugyancsak nőtt, illetőleg csökkent. Megállapították, hogy a Balatonban a lebegtetett hordalék töménysége a hullámzás helyi intenzitásától és a vízmélységtől függően változik a térben és időben. A hullámzás növekedése irányába haladó áramlások mentén a töménység növekszik. Az ilyen áramlások mentén folyamatos hordalékfelvétel van. A hullámzás intenzitásának csökkenése irányába tartó áramlás mentén hordalék kiülepedés van. Kapcsolatot határoztak meg a lebegtetett hordalék töménysége és a hullámzás, a vízmélység, valamint a hordalék és a mederanyagjellemzői között (Győrke 1978/b). Kimutatták, hogy a lebegtetett hordalék töménysége a függély mentén a felszíntől a fenék felé haladva exponenciálisan növekszik. A Balaton vizében tartósan szélcsendes időben is 20 -60 g/m

3 lebegtetett hordalék található. Két-három órás tartós szél hatására kialakuló, nagyjából permanens állapotban a hordaléktöménység függély menti átlagértéke a hullámmagasság és a vízmélység, valamint a vízmélység és a hullámhossz függvényében meghatározható a kidolgozott nomogram mai ( 26. ábra). Az áramlások hatására létrejövő hordalékmozgást részletesen ismét a Keszthelyi- és a Szigligeti-öbölre vonatkozóan vizsgálták. A több évi szélenergia bevitelt reprodukáló modellvizsgálatok alapján kimutatták, hogy a hullámzás és az áramlások együttes hatására hordalékhalmozódási sávok és területek alakulnak ki. Ezek helyét a legnagyobb tartósságú és hevességű ÉÉNy—ÉÉK-i szelek idején kialakuló hullámzási és áramlási struktúra határozza meg. A Balaton délnyugati felében hordalékhalmozódási területek ( 25. ábra): a Keszthely város előtti öbölrész és a Keszthely- Győrök partszakasz előtti tőrész, a Szigligeti-öbölben pedig a Szigliget Badacsony partszakasz előtti, és a Badacsonytomaj- Badacsonyrendes előtti térség. A modellvizsgálatok alapján tett megállapításokat igazolja egyrészt a mélységvonalak Keszthely- Györök térségbeli alakulása, másrészt pedig a nádasnak és a partvonalnak 100 év alatt bekövetkezett előrenyomulása a Keszthelyi- és a Szigligeti-öböl északi partján. Az 1978 79. évi mintavételek alapján megszerkesztették a Keszthelyi- és a Szigligeti-öbölre a „Balaton mederüledék térképeit" (Máté 1979). Ezek a térképek a hosszabb időszak alatt egymás után lezajlott mederalakulási folyamatok eredményeinek összegeződéseként létrejött állapotról szolgáltatnak információkat az üledékben talált szerves szén, kalcium-karbonát (CaC0

3) és asszimilálható foszfor viszonylagos területi megoszlása által. Összehasonlító vizsgálatok (Győrke 1981 ) alapján megállapítható volt, hogy a MTA Biológiai Kutató Intézet mederüledék térképei jól igazolják a VITUKI hidromechanikai kutatások hordalékmozgással és mederalakulással kapcsolatos megállapításait. A Keszthelyi-öböl helyzetét a hidromechanikai kutatások nyomán felállított alábbi mérleggel jellemezték a hordalékmozgás és a szennyeződések elkeveredése szempontjából: A Keszthelyi-öbölben marad a Zala által szállított és az öböl területén termelődött hordalék, szervesanyag és tápanyag zöme.