Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
3. füzet - Bárányi Sándor és Csuka József: A BALATON VÍZKÉSZLET-SZABÁLYOZÁSA
A Balaton vízkészlet-szabályozása 355 A tó és vízgyűjtője természetes vízkészletét alapul véve, a vízszintekre vonatkozó előírások betartásával különböző előfordulási valószínűségű hasznosítható vízkészlet a következő összefüggéssel számítható: a) az I. időszakra vonatkozóan VM=[H f±AK J m(p)]-H d [mm]; (6) b) a II. időszakra vonatkozóan Vh(p)=[H a±AK TJp)]-H í [mm], (7) ahol V H(p) p valószínűséggel várható hasznosítható vízkészlet, meghatározott időtartamra vonatkoztatva, tó vízoszlopban kifejezve, H f— megengedett siófoki felső vizállás, Н л megengedett siófoki alsó vízállás, AK J m(p) — p valószínűséggel várható, az emberi beavatkozástól mentesített természetes készletváltozás tó vízállásváltozásában kifejezve, meghatározott időtartamra vonatkoztatva. A AK T m(p) értékének meghatározásához alapul szolgáló (1921—80 közötti) idősor, havi bontásban állítható elő az eddigi kutatási eredményekre (Bárányi 1977, 1980, Csuka 1981) támaszkodva az alábbi összefüggéssel: AK l m= K + L+V h-V b [mm], (8) ahol AK - egy hónap alatt észlelt vízkészletváltozás a tóban [mm], L - lefolyás a tóból a siófoki zsilipen keresztül [mm], V h - a tó és vízgyűjtő területén elhelyezkedő vízhasználatok vízelvonó hatása a vízkivételek és visszavezetések különbségeként számolva [mm], V h— bányavíz-bevezetésből származó többlet a felszíni vízelvonás és a felszín alól kiemelt és a vízgyűjtőre, valamint a Balatonba vezetett vízmennyiség különbségeként számolva [mm]. A (6) és a (7) összefüggésben szereplő AK T m(p) meghatározásához a három időszakra vonatkozó, havi természetes készletváltozás összegeként előállított természetes készletváltozási adatsor szolgált alapul. Az adatsor felhasználásával az empirikus eloszlásfüggvényt három paraméteres Г eloszlásfüggvénnyel közelítve áll rendelkezésre a AK J m(p) értéke (6. ábra). Az eloszlásfüggvények alapján megállapítható, hogy az I. időszakban 67%-os valószínűséggel fordul elő készletcsökkenés és 10%-os annak a valószínűsége, hogy a készletcsökkenés a 0,30 m-t meghaladja. Ez tehát azt jelenti, hogy a május elsejei 1,00 m-es induló felső vízállás esetén csak 90%-os valószínűséggel tartható szeptember 30-án a 0,10 m-es alsó vízállás. Ebben az esetben tehát nincs természetes hasznosítható készlet. Megállapítható továbbá, hogy gyakorlatilag minden évben készlettöbblet keletkezik. А II. időszak készletfelhalmozódására jellemző, hogy csupán 5%-os valószínűséggel várható 0,30 m-nél kisebb készletnövekedés. Ez tehát azt jelenti, hogy 0,70 m-es október 1-i alsó vízállás esetén csak 95%-os valószínűséggel várható a 1,00 m-es május 1-i vízállás. 2.2. A Balaton és vízgyűjtője hasznosítható természetes vízkészlete A (6) és (7) összefüggéseket és a hasznosítási igényeket, lehetőségeket szem előtt tartva, hasznosításra a természetes készletváltozásnak az a hányada vonható el a tó medréből, amely az alsó, illetve a felső szabályozási vízszint fölött helyezkedik el. Miután az 1. időszakban a természetes készlet csökken, nyilvánvalóan a legnagyobb készletcsökkenés időpontjára kell a fenti megállapítást vonatkoztatni.
