Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

3. füzet - Bárányi Sándor és Csuka József: A BALATON VÍZKÉSZLET-SZABÁLYOZÁSA

A Balaton vízkészlet-szabályozása 347 Megállapították, hogy a szabályozási vízszintek nagy gyakorisággal előállíthatók, de kis gyakorisággal (ötven év 600 hónapjából 19 hónap) ezután is elő fog fordulni az üdülési idény végén +0,70 m alatti vízállás (Bárányi 1978/a). Az új vízszintszabályozási politika eredményessége már értékelhető. A szabályozás hatására a Balaton vízjárása a korábbi évtizedek vízjárásához viszonyítva kiegyenlítettebb lett. A vízállások pedig az utóbbi tíz év átlagában 0,14 m-rel, a fürdőzési idényben pedig 0,13 m-rel voltak magasabbak (I. táblázat), mint az előző ötvenévi átlag (Bárányi 1982). A kiegyenlítettebb vízjárás és a magasabb vízállás vízgazdálkodási, vízminőségi és üdülési szempontból egyaránt előnyös. A magasabb vízállás kielégítette a különböző igényeket és semmilyen vonatkozásban nem okozott hátrányt. A Balaton vízszintszabályozása ilyen hosszú ideig ilyen sikeres még soha nem volt. I. táblázat A Balaton vízállásának 1921 70. és 1971 80. évi átlagai Időszak Havi kö/epes \í^állások [m] Évi közép Időszak 1. II. III. IV. v. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi közép 1921 1970 1971 1980 0.71 0,82 0,76 0,87 0,84 0.92 0.89 0.97 0.90 0.99 0,86 0.95 0.79 0.93 0.70 0.87 0.62 0.83 0.58 0.82 0.60 0.84 0.69 0.86 0.75 0.K9 Az új és igen eredményes vízszintszabályozást azonban nem lehetett volna végrehajtani a Sió-zsilip bővítése, ill. a hidrológiai előrejelzési módszer fejlesztése nélkül. A VITUKI-ban (Bartha—Hirling 1979) folyamatosan (havonta) alkalmazható előrejelzési módszert dolgoztak ki a Balatonra. A kidolgozott módszert 1977 óta sikerrel alkalmazzák. Az előrejelzést az előző havi és a várható következő havi csapadékadatok alapján készítik. Az előrejelzések több évi átlagos hibája +0,03 m, az esetek 65%-ában a hiba +0,02 m alatt van, viszont ritkán előfordult +0,10 m-es hiba is. Ez az előrejelzés jobb, mint a tavaszi maximális vízállásra készített korábbi előrejelzés, de esetenként ennek pontossága (±0,10 m) sem elégíti ki a gyakorlat igényeit. 1.2. A hidrológiai vizsgálatok Az új szabályozási vízszint kidolgozásának előfeltétele, de a Balatonnak, mint üdülőtónak a jelene és jövője szempontjából is rendkívül fontos volt a vízrajzi észlelések fejlesztése. 1.21. Vízrajzi mérések. A Balaton vízszintszabályozásához és vízkészlet-gazdálkodásához szükséges vízrajzi mérések már az elmúlt század végén megkezdődtek. A jelenlegi mérőhálózatot a vízügyi igazgatóságok közreműködésével a VITUKI az 1960-as évektől napjainkig alakította ki (2. ábra). A vízrajzi mérések feladata adatok gyűjtése a tó táplálásáról, vízállásáról, hőmérsékletéről, a párolgásról, a lefolyásról és a környező talajvízszint helyzetéről, továbbá a tó és a tápláló vízfolyások vízminőségi állapotáról. A tóban 11 vízmércén (1979-től, ebből 9 rajzoló) és nyolc tápláló kisvízfolyáson 1970-től lapvízmércén mérik, ill. 1974-től rajzolóműszerrel regisztrálják a vízállást. A Zalán Fenékpusztánál 1975-től hitelesített mérőműtárgy üzemel lap- és rajzoló vízmércével. A tóban a vízhő-