Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Bosznay Miklós: Vízgazdálkodás-politikai vizsgálat Hollondiában 329 — Л sűrű népsűrűség és magasfokú iparosodottság belső szennyezési problémákat okoz. — Főleg az előbbiek következtében sok természetes tó már az előrehaladott eutrofizálódás állapotában van. — Várható a vízigények további jelentős növekedése. A szennyezett vizek frissítése, öblítése jobb minőségű vízzel nem mindig lehetséges. Külön probléma a talajvíz-hasznosítás. Az ország alacsony fekvésű részein a talajvíz sós- vagy brakkvíz, a magasabbakon viszont, mint a jó ivóvíz egyedüli forrását, már szinte teljes mértékben hasznosították. Mindezek megoldására a következő intézkedéseket kívánják alkalmazni: — Nagyméretű szennyvíztisztító telep építési program szennyvízbírságokból fedezve. — Meglevő és új infrastrukturális létesítmények a vízkészletek szabatosabb elosztására. — Meglevő és új jogszabályok alkalmazása jobb mennyiségi és minőségi vízgazdálkodásra, pl. korlátozások és pénzügyi mechanizmusok (adók, támogatások). A vízgazdálkodástól oly erősen függő országban, mint Hollandia, természetes, hogy az ilyen célú hatalmas állami befektetések megfelelő felhasználását biztosítani kell. így az is nyilvánvaló, hogy a kormányzat meg kíván győződni a célkitűzések megfelelő voltáról. Erre készült a PAWN-vizsgálat. 3. A vízgazdálkodás-politikai vizsgálat módszere és fő eredményei A PAWN-vizsgálat módszere több politikaváltozat kidolgozásából, az ezek által a különböző gazdasági ágazatokra és a környezetre tett hatások megállapításából és ezeknek a hatásoknak olyan megfogalmazásából áll, amely lehetővé teszi a politikusoknak ezek összevetését és a választást a változatok közül. Ennek lépéseit vázlatosan a 2. ábra mutatja, melyen három szakasz különböztethető meg: — Kiszűrés, melyben a sok lehetséges „taktika" közül kiválasztják az „ígéretes taktikákat". Taktikán a vízgazdálkodás javítását célzó egy-egy intézkedést értenek. — Politika meghatározás, melyben az ígéretes taktikákat különböző módon kombinálják több ígéretes vízgazdálkodási politikává. — Hatásmegállapítás, melyben meghatározzák az egyes politikák hatását a különböző ágazatokra. Ez az eljárás legalább két lépést foglal magában: az érzékenységvizsgálatot és miután az megtörtént az eredmények elemzését és bemutatását a döntéshozóknak. A PAWN-vizsgálatról áttekintést ad a 3. ábra, mely feltünteti a vizsgálat fő területeit és összefüggéseiket. Mindegyik blokk különböző modelleket vagy másodvizsgálatokat jelképez a teljes hatásegyüttes meghatározásához, a vonalak pedig az összefüggéseket mutatják. Az egységes ábra azonban nem egyetlen nagy modellt jelképez, hanem a modellek egy csoportját. Ahol csak lehetséges volt, összefüggést hoztak létre a vízelosztás modelljével, amely gazdasági ágaktól függetlenül a hollandiai fő folyók és csatornák vízhozamviszonyait írja le. A PAWN-vizsgálat eredményeinek hatalmas tömege és kölcsönhatások bonyolult rendszere miatt itt csak a legfontosabb megállapítások közlése lehetséges. Ezek a következők : 1. A pénzügyi eredményt (illetve a veszteségek megelőzését) véve figyelembe, a mezőgazdaság mellett a többi ágazat szinte elhanyagolhatónak tűnik. Például egy szélsőségesen száraz évben a szárazság okozta mezőgazdasági kár lehetséges nagysága 2 milliárd holland forint, míg a második legjobban károsult ágazatban, a hajózásban a kár csak 100 millió holland forint. Egy nagyjából átlagos évben az első helyen ugyancsak a mezőgazdaság állna 500 millió holland forinttal, a második helyre azon-