Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

322 Csorna János jellemzőit. A feldolgozás először adja meg a magyarországi szakasz teljes és részletes hullámtéri területét a fedettségi megoszlással együtt (VITUKI 1980). A kis- és középvízi vízszintrögzítések alapján meghatároztuk a mederérdességi (simasági) paramétereket. A paraméterek hossz menti változásait sztochasztikus modell alapján vizsgáltuk. Ezen vizsgálati eredmények alapján fogadtuk el szakaszról szakaszra az érdességi tényező értékeit a meder méretezéséhez. A folyószabályozást befolyásoló alapjelenségeket, ezek közül is elsősorban a kanyarfejlődés folyamatát, a szabályozási művek hatását, alkalmazásának feltételeit a nicki folyószabályozási kísérleti telep mozgómedrű kismintájában vizsgáltuk. A kismintakísérletek eredményeiről számos cikk számolt be ( VITUKI 1979). Végül szólnunk kell még a középvízi meder méretezésére alkalmazott módszerekről is. Ezen a téren a legjelentősebb előrelépésnek azt tartjuk, hogy sikerült eredményeinket a tervezési gyakorlatba is átvinni. A tervidőszakban végzett kutatások eredményeit „Az ármentesítés, a folyóés tószabályozás hidrológiai alapjainak fejlesztése", valamint a „A folyószabályozás fejlesztését szolgáló kutatások" címmel két kötetben foglaltuk össze és adtuk közre az érdekelt vízügyi szervek számára. A kutatási eredmények nyomán 1980-ban készült el a Tisza magyarországi szakasza szabályozási koncepcióterve (VITUKI 1980). A koncepcióterv 1981 februárjában Tokajban széles körű megvitatásra került. A szakágazati vezetés a vita alapján állást foglalt az általános szabályozási terv készítéséhez szükséges kérdésekben is. A munka ezzel részünkről nem zárult le. Az OVH igényli, hogy a vízügyi igazgatóságok és a VITUKI az általános terv készítése során is szoros kapcsolatot tartson. Ennek egyik állomása volt az 1981es év nyarán a tiszai folyamos továbbképzés és bejárás is. Befejezésül az V. ötéves tervi tevékenység ismertetése során külön kell foglalkoznunk a nemzetközi kapcsolatokkal és a nemzetközi együttműködésben végzett munkákkal. E munkák éves programját a magyar—csehszlovák Határvízi Bizottság, a magyar—jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság, a magyar—szovjet Határvízi Bizottság határozatai, valamint a VITUKI-nak a szomszédos országok kutatóintézeteivel kötött együttműködési szerződései írják elő. Ilyen több oldalú együttműködést igénylő feladat volt a Duna bizottsági hajózási és szabályozási kisvízszint újrameghatározásához szükséges adatok feldolgozása, egyeztetése, egyöntetű adatsorok szolgáltatása a Duna Bizottság számára. A felülvizsgálatot, egyeztetést a magyar — csehszlovák közösérdekű szakaszra a pozsonyi Hidrometeorológiai Intézettel, a magyar—jugoszláv közösérdekű szakaszra pedig a belgrádi Hidrometeorológiai Intézettel végeztük el. A magyar —csehszlovák Határvízi Bizottság határozata alapján a pozsonyi Vízgazdálkodási Kutatóintézettel közösen elvégeztük a Duna Rajka —Gönyű, majd a Gönyű —Szob közötti szakaszán végzett szabályozások hatásának értékelését és javaslatot adtunk a gabcikovo —nagymarosi erőműrendszer iizembelépéséig még szükséges szabályozási munkákra. Ennek során igen jelentős részfeladat volt a szabályozási és ipari kotrások mederalakulásra és a kisvízszintekre gyakorolt hatásának értékelése. Jelentős feladat volt a közös- és közésérdekű folyószakaszokon végzett szabályozások hatásának megfigyelése, értékelése és javaslatok összeállítása a további szabályozásokra. Ilyen célból üzemeltettük a felső-dunai és drávai kísérleti szakaszokat és előkészítés alatt van a mohács —bezdáni kísérleti szakasz kialakítása is. Foglalkoztunk a Tiszán a törökbecsei duzzasztómű üzemének a hordalékviszonyokra, mederváltozásokra gyakorolt hatásával. Vizsgáltuk a tiszalöki víz-