Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Iritz László: TÁVLATOK A DUNA VÍZKÉSZLETÉNEK HASZNOSÍTÁSÁBAN

Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam 1982. 2. füzet TÁVLATOK A DUNA VÍZKÉSZLETÉNEK HASZNOSÍTÁSÁBAN IRITZ LÁSZLÓ 1 A Duna vízkészletének kiemelkedő jelentősége van a vízgyűjtőjén élő több, mint 70 millió ember számára. Szerepe az évek során tovább fokozódik, hiszen hasznosításának intenzívebbé tétele minden Dunamenti ország fejlesztési tervei­ben fontos helyet foglal el. Azt is meg kell állapítanunk, hogy az egyes országokban végrehajtott kü­lönböző beavatkozások hatása ma már ritkán marad az országhatárokon belül, gyakran több országra is kiterjed. Ez a folyamat a jövőben még erőteljesebbé válik. Ezért egy-egy országnak a terveit a többi országban előirányzottakkal összhangban kell kialakítania. így van ez a vízgazdálkodás olyan fontos terüle­tén is, mint a vízkészlet-gazdálkodás. A Duna menti országok idejében felismerték egymásra utaltságukat ebben a kérdésben, és különböző együttműködések, elsősorban a Duna Bizottság kere­tében igen sok fontos munkát végeztek el, és sok közösen megoldandó feladatot jelöltek ki az elkövetkezendő időszak számára. Jelen munkánkban nem az együttműködések eredményeit kívánjuk ele­mezni, hanem saját vizsgálatainkkal igyekszünk alátámasztani a kitűzött fel­adatok közös megoldásának szükségességét. Korábban úgy tűnhetett, hogy a Duna vízkészlete „kimeríthetetlen", vagyis a felmerülő igényeket bőségesen fedezi. Az elmúlt évek során azonban igen gyors folyamatoknak lehettünk tanúi. Először is igen kedvezőtlenül változtak a vízmi­nőségi viszonyok, és ezen változások tendenciája állandósult. A legutóbbi időszak­ban pedig a Duna minden érintett ország fontos vízbázisává lépett elő. A korábbi „gondtalan" vízkészlet-gazdálkodási helyzet megszűnt és az egyes vízhasználók vízigényei közötti ellentmondás mind élesebb lett. Fő feladatunknak azt választottuk, hogy az egész vízgyűjtőn becsüljük az emberi tevékenység hatását, és ezt összevessük a rendelkezésre álló vízkészletek­kel. Először, a jövőben várható vízigények becslésével foglalkozunk, majd meg­vizsgáljuk a mértékadó készleteket és végül elemezzük a távlatban kialakuló víz­készlet-gazdálkodási helyzetet. I. A vízigények becslése A Duna vizgyűjtőterülete (1. ábra) igen nagy, 817 000 km 2, és rajta igen in­tenzív gazdálkodás folyik. Egyes becslések szerint itt 250 milliárd dollár nemzeti jövedelmet termelnek, és a távlatban ez a szám elérheti a 800 milliárdot is. 1 Iritz IAszló oki. hidrológus-mcrnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos munkatársa.

Next

/
Thumbnails
Contents