Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Körmendy Ákos: A SZENNYVÍZ-BEVEZETÉS HELYÉNEK MEGHATÁRO-ZÁSA HAJÓZHATÓ VÍZFOLYÁSOKON

278 Körmendy Ákos Duna IB5S fkm Budapest Észak 1,0o,sLKHV /"I -2 \4v V -4 Bevezetési tartomány Szentendrei - Duna tfkm 3. ábra. A szelvényen belüli sebességeloszlás és a javasolt bevezetési mód Рис. 3. Эпюра скоростей по вертикали и метод введения Fig. 3. Velocity distribution within the cross section and the method of effluent discharge suggested Fig. 3. La répartition de la vitesse du profil en travers et le moyen de rejet proposé kenése nincs élesen a mederalakhoz kötve, de a mederváltozás kisebb-nagyobb környezetében határozottan bekövetkezik (3. ábra). Az eltérések különösen összetett, vagy változatosabb mederszelvények esetén fordulnak elő. Az ismertetett javaslat alapján egy konkrét esetben elvégezték a részletes elkeveredési vizsgálatokat is. A VEGYTERV megbízásából a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete (1978 — 1979) végzett vizsgálatot a szabadegyházi Kukoricacukor és Szeszgyár dunai szennyvíz-bevezetésének módjára. A bevezetés helye Adony és Kuh s között a Duna jobb partján, az 1596,1 fkm szelvényben, kereken 16 km-rel Dunaújváros felett van. A tanulmányban vizsgálták a bevezetés optimális helyét a keresztszelvényen belül, a vízminőség változásait folyásirányban Dunaújvárosig és az elkeveredést partközeli bevezetés esetén. A szakvélemény megállapításai: — A vízmélység a bevezetés szelvényében a szabályozási vonaltól 20—40 mre már eléri a 3,0 m-t. Ezt a keskeny parti sávot leszámítva a mélység és a sebességeloszlás rendkívül kiegyenlített. 4,5 m-nél mélyebb pont alig található, és ezek a mederrészek is kisméretűek és távoliak. A sodorvonal nem egyértelműen meghatározott. Bár a legnagyobb sebességek a szelvény közepén vagy jobb harmadában találhatók, azok nem kiemelkedőek. Közel hasonló sebességek találhatók a jobb part közvetlen közelében is (4. ábra). — A szelvény vízminőség-eloszlása szintén nem mutat „szennyeződés minimumot". A különböző vízállásoknál végzett mérések egymástól eltérő képet mutattak. Magasabb vízállásoknál az eloszlás egyenletesebb, alacsonyabb vízállásnál változatosabb. A szelvény egyik része sem minősíthető egyértelműen szennyezettnek, vagy tisztábbnak. A szelvény átlagánál rosszabb vízminőség — feltehetően közvetlen parti szennyezések hatására — csak az 5 — 15 méteres közvetlen parti sávban figyelhető meg. — A kitorkollás parttól mért távolságának növelésével, 40 m-ig, az elkeveredés rohamosan javul. A parthoz közelebbi bevezetésnél a szétterülő csóva legna-