Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
2. füzet - Szerdahelyi Zoltán : A MURA FOLYÓ SZABÁLYOZÁSA
! A Mura folyó szabályozása 263 Л felszíngörbe eséséből határoztuk meg a folyó jellemző szakaszait. A vízszínesés alapján a folyót három szakaszra bontottuk : Az I. szakaszon (4 + 200—19 + 225 fkm szelvények között) az esés 0,32%o; А II. szakaszon (19 + 225 — 35 + 700 fkm szelvények között) az esés 0,36% o; A III. szakaszon (35 + 700 — 44 + 530 fkm szelvények között) az esés 0,56% o. A helyszínrajzilag szabályozott folyó 2,14 km-rel lett rövidebb, a szabályozási középvonalban mérttől. Az új hossz-szelvény szerkesztéséhez felhasználtuk a hidrometriai ellenőrző szelvények, a tetőponti és inflexiós szelvényekhez pedig a VITUKI által 1968. júliusában készített ,,A Mura folyó magyar—jugoszláv közös határszakaszának hidrográfiai adatai" című terv adatait. Az így kapott hosszszelvény — más adatok híján — az általános szabályozási tervhez a legjobban elfogadható hossz-szelvény. Az új hossz-szelvény szerinti felszíngörbe esésviszonyai alig térnek el az „Alapadatok" hossz-szelvény eséseitől (mindössze all. szakaszon 0,36%o helyett 0,40%«re változott), ezért a már számított alapadatokat az új szabályozási nyomvonal, ill. a hossz-szelvényre minden változtatás nélkül használhattuk fel. A kanyarulati viszonyok vizsgálatát a szabályozatlan meder nyomvonala alapján végeztük, az ismert irodalmi meghatározások alapján osztályoztuk a kanyarulatokat fejlettségi fokuk szerint. Itt csupán a végeredményeket közölve megállapítható, hogy a kanyarulatok vonatkozásában is helyes volt a folyónak szakaszokra bontása és az azokon belüli vizsgálódás. Az eddigiek alapján szakaszonként az alábbi értékeket tartjuk mértékadónak : Az I. szakaszon: /f mi n = 250 m a mi n = 90° A tervezésnél az itt meghatározott optimális értékektől esetenként, főleg a már beépített stabil szabályozási művek miatt el kellett térni. A helyszínrajzon a meglevő és meg is tartandó szabályozási művekhez és a tervezett új országhatárhoz való alkalmazkodás miatt már az egyes kanyarulatok összetett görbéjét terveztük meg. A továbbiakban az egyes folyószakaszokra jellemző szelvényméreteket határoztuk meg. A vizsgálatokhoz felhasználtuk az előzőkben már elhatárolt három szakasz mérési és hidrometriai ellenőrző szelvényeket, amelyek közül kiválasztva az inflexiós és tetőponti szelvényeket, a megfelelőket egymásra szerkesztettük. Az azonosítási szint a +2,30 m-es letenyei vízálláshoz tartozó mértékadó felszíngörbe volt, melyet a hossz-szelvényről vettünk le. Az egymásra rajzolt keresztszelvényekből mindhárom szakaszra átlagos inflexiós és tetőponti szelvényeket tudtunk meghatározni. Itt mutatjuk be az I. szakasz átlagos keresztszelvényeit (2. ábra). /? nn t = 400—500 m A II. szakaszon: fi mi n = 300 m Я„ ы=600-700 m A III. szakaszon: /? mi n = 250 m /?„„, = 400—500 m opt
