Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Szerdahelyi Zoltán : A MURA FOLYÓ SZABÁLYOZÁSA

260 Szerdahelyi Zoltán A Mura határszakasza általános szabályozási terve elkészítésének gondolata 1933-ban merült fel. A Nagykanizsai Folyammérnöki Hivatal 1933—36 között a határszakaszt 44 km hosszban felmérte, egyidejűleg vízszintrögzítést is végzett. A második világháború után a Mura lokális szabályozásával foglalkoztak, így elsősorban a nemzetközi forgalmat lebonyolító letenyei híd körüli folyószakasszal. A szabályozás a közúti híd védelmét szolgálta. Ugyancsak sor került a murakeresztúri vasúti híd körüli folyószabályozásra is. A Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Egyezmény megkötése (1955) után az egész határ menti közös Mura-szakaszra vonatkozó tervezések és kivitelezések a két Fél által közösen rögzített alapelvek, célkitűzések szerint történtek. A magyar és a jugoszláv Fél különböző erőfeszítéseket tett a közös folyószakasz szabályozási tervezésére. Korszerű hidrológiai ellenőrző szelvényeket építettek ki. Vízszintes és magassági felméréseket és ezzel egyidejűleg vízszintrögzítéseket végeztek, továbbá légi felvételeken alapuló általános középvízi folyószabályozási terv készítését határozták el. A Mura korábbi szabályozási munkái a következő tervezések számára értékes tapasztalatokat nyújtottak. Bebizonyosodott, hogy a folyó megrövidítése, a természetes kanyarok radikális kiküszöbölése káros következményekkel jár. A mederben 1—4 m-es kimélyülések keletkeztek, a talajvízszint leszállt, a parti fák kipusztultak. A hordalék nem várt helyeken rakódott le. A Mura további szabályozásánál ezért az átvágásokat lehetőleg kerülni kell és az egészséges kanyarulatok megtartására kell törekedni. Pozitív eredménye az eddigi munkának, hogy a folyón a jégveszély gyakorlatilag teljesen megszűnt, az elmosástól veszélyeztetett parti területek nagy része pedig művelés alá kerülhetett. 2. A Mura folyó általános szabályozási terve A Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság 1968. évi XIII. ülésszakán határozták el a Mura teljes határszakaszának (0 + 000 — 48 + 000 fkm) általános szabályozási tervének elkészítését. A tervezést a magyar Fél (Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság) vállalta. Először elkészült a Mura folyó „Alapadatok" terve, majd az „Alapadatok"-nak a két érdekelt Fél 1977. év decemberében való elfogadása után az általános szabályozási terv. A tervezést meghatározott alapelvek (Csorna 1973) szerint végezték, figyelembe véve a Mura folyó sajátos adottságait, mint pl. a tervezett szakaszra mértékadó vízmércénél rendelkezésre álló megbízható vízállás és vízmennyiség adatsorok, a folyószakasznak az országhatáron való elhelyezkedése, a folyóról szerzett gyakorlati megfigyelések helyes érvényesítése, a folyó által érintett közlekedési vonalak, műtárgyak fokozott biztonságának kielégítése, a folyón ezideig lokálisan és szakaszosan végzett szabályozási munkák műveinek mérlegelése és lehetőség szerinti további felhasználása, a szabályozási tervbe való beillesztése. 2.1. Alapadatok A mértékadó vízállásokat a letenyei vízmérce 1957-től 1974-ig terjedő időszak adatai szolgáltatták. Erre az időszakra álltak rendelkezésre megbízható és folyamatos vízállás- és vízhozamadatok, és ugyanezen időben a Mura medre és lefolyási