Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Bartha Péter és Szöllősi-Nagy András: A VÍZRAJZI ELŐREJELZÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI

26 Bartha P. és Szöllősi-Nagy A. (29) A Tisza havi lefolyásának középtávú előrejelzése harmonikus és sztochasztikus modellekkel. BME Vízgazdálkodási Tanszék és VITUKI, Budapest. (Felelősök: Kontur I. és Gilyénné Hofer A.) (30) Belvízi előrejelző és üzemirányító modell kidolgozása és kísérleti alkalmazása. Közép-tiszavidéki VÍZIG, Szolnok. (Felelős: Vajk ö.) (31) Többdimenziós adaptív predikciós algoritmusok és konvergenciavizsgálatuk. MTA SZTAKI, Budapest. (Felelős: Gerencsér L.) G. Összefoglalás A „Vízrajzi előrejelzés fejlesztése" ágazati K + F célprogram elsőrendű célja a vízrajzi előrejelzés időelőnyének és megbízhatóságának növelése egy egységes előrejelzési rendszer kimunkálásával, oly módon, hogy a fejlesztés részeredményei azonnal hasznosíthatók legyenek. A célprogram 1979-ben indult, 3 ütemből áll és a tervek szerint 1985-ben zárul. Az első ütem célja az árvízi előrejelzésben alkalmazott grafikus technikák numerikus módszerekkel való felváltása volt. Ezt a váltást az 1. ábra „sűrűsödési helye" is tükrözi: a numerikus eljárások szerepe jelentősen megnőtt. Numerikus árvízi előrejelző modellek készültek 11 folyó 39 szelvényére, melyek mindegyike lineáris regresszióanalízisen alapul. Numerikus folyami árvízi előrejelző modelljeinkkel eljutottunk oda, amin túlmenni már nem érdemes. A regressziószámítástól többet nem várhatunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az árvízi előrejelzés feladata teljesen megoldódott volna. A folyamatos előrejelzés teljes megoldása azonban még várat magára. Bár a 7 folyó 25 szelvényére kidolgozott sztochasztikus vagy strukturált sztochasztikus modellek jól működnek, mégis komoly nehézségeink vannak jól ismertnek hitt folyamatok numerikus leírásában. Különösen így van ez kisvízgyűjtők vonatkozásában. A módszertani fejlesztésnek a közeljövőben az operatív csapadék-lefolyás előrejelzésére kell összpontosítania. Egyre inkább kikristályosodik, hogy a valóban opratív előrejelzési módszertan (modell) egyesíti magában az a priori fizikai ismereteket és az elkerülhetetlen bizonytalanságok statisztikus figyelembevételét. Fejlődött a hosszútávú előrejelzés és kidolgozták a jégviszonyok előrejelzések módszerét. Fejlődött az adatgyűjtés és a WMO ajánlásainak megfelelő HYDRA és HYFOR kódrendszerek alkalmazása országosan elfogadott lett az adattovábbításban. Megtervezésre került a Központi Előrejelző Szolgálatot ellátó OVSz számítógépes adatgyűjtő, feldolgozó és előrejelző központja, de megvalósítására csak a VI. ötéves terv során kerülhet sor. Ez a központ biztosítaná a kidolgozott előrejelzési módszerek gyakorlati (operatív) alkalmazását és mind mennyiségi, mind minőségi értelemben magasabb szinten látná el a vízügyi szerveket hidrológiai adatokkal, tájékoztatásokkal és előrejelzésekkel és összekapcsolva az OMSz Központi Előrejelzési Intézetének számítógépével egy operatív hidrológiai adatbank szerepét is elvégezné. Módszereink jelenleg jobbak, mint meglevő kommunikációs és számítástechnikai rendszereink. Tisztán kell látni, hogy a vízrajzi előrejelzés fejlesztése nem szorítkozhat csupán az előrejelzés metodikájának fejlesztésére, hanem ki kell terjedjen az adatgyűjtés és adattovábbítás, adatfeldolgozás és az előrejelzés technikájának fejlesztésére is, hogy a kívánt cél: a vízgazdálkodás-ágazatainak jobb ellátása elérhető legyen.