Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
2. füzet - Koppány György: TÍZNAPOS CSAPADÉK-ELŐREJELZÉSI MÓDSZER A MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐTERÜLETEKRE
230 Koppány György \VM2?37\ 9. ábra. Átlagos nyomáseloszlás. Csapadékkalegória : kevés Рис. 9. Обычное распределение атм. давления. Категория осадков: (К) Fig. 9. Mean pressure distribution. Precipitation category: little Bild 9. Durchschnittliche Druckverteilung. Niederschlags klasse : wenig I w. «гид I 10. ábra. Átlagos nyomáseloszlás. Csapadékkategória : kevés Рис. 10. Обычное распределение атм. давления. Категория осадков: (К) Fig. 10. Mean pressure distribution. Precipitation category: little Bild 10. Durchschnittliche Druckverteilung. Niederschlagsklasse : wenig Összefoglalva tehát az uralkodó szélirány alapján következtetni tudunk a dekád elején a várható csapadékosság mértékére, azaz a legvalószínűbb csapadék kategóriára. Amint már említettük, az (1)—(3) prediktorok és a csapadékindexek közötti korrelációs kapcsolat nem bizonyult elég meggyőzőnek. Ennek magyarázatát abban kell keresnünk,,hogy a prediktorokat a dekád első 3 napjáról számítjuk, a csapadékindex viszont a teljes dekádra vonatkozik. A prediktorok és a prediktandusz között ezért elég jelentős az időeltolódás, így a nyomáskép a dekád második felére teljesen átalakulhat, ami a prediktorokban még nem tükröződik, a csapadékindexben igen. Egy tipikus esete ennek a következő: a dekád elején határozottan anticiklonális helyzet uralkodik, pozitív a nyomásanomália, az izobárok görbülete anticiklonális (negatív Laplace-operátor) a szélirány NE; azt várjuk ezek után, hogy a dekád száraz lesz. A dekád közepén azonban a nyomáskép ciklonálisra változik, a nyomás erősen süllyedni kezd, a szél is megfordul és SW irány lesz az uralkodó. A 'nyomáskép átalakulása miatt a dekád első 6—7 napja még teljesen száraz, az utolsó 3—4 napján viszont bőséges csapadék hullik. A módszer gyakorlati alkalmazásakor ezért célszerű a dekád-előrejelzéseket 5 naponként megismételni és egymást félig átfedő időszakra készíteni. Az aszinkronitásból eredő bizonytalanságot ezen kívül még két módon csökkenthetjük: 1. lemondunk a túlzottan „igényes" csapadékindexek előrejelzéséről és megelégszünk a már többször említett „kevés", „mérsékelt" és „sok" kategóriák előrejelzésével; 2. a prediktorokat párosával kombinálva használjuk. A csapadék kategóriák és prediktorok közötti kapcsolatot a prediktorok kétféle párosításával vizsgáltuk: 1. a nyomásanomália (Ap) és a nyomástendencia ( ôp), illetve 2. a nyomásanomália és a Laplace-operátor (/,= V 2p) összevonásával. Első lépésként megvizsgáltuk a három csapadékkategória eloszlását két-két prediktor függvényében, pl. a nyomásanomália képezte a vízszintes, a nyomástendencia a
