Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Kaurek Róbert és Szappanos Ferenc: A BALATON DÉLI VÍZGYŰJTŐJE ÉS A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE

A Balaton déli vízgyűjtője és a felszíni vizek minősége 209 ció révén a szervesanyag oldást csökkentik (Kaurek—Kovács 1978, Ferenczné— Kovács 1980). 1.24. Egyéb szennyező hatások. A fentiekben részletesen bemutatott szennyező források mellett az alábbiakban felsoroljuk azokat a további szennyező forrásokat is, amelyek befolyásolják a terhelések alakulását: — a talajon elhelyezett szennyvizek; — belterületekről lefolyó szennyezett csapadékvizek; — a bel- és külterületi telepekről származó szennyezések; — közlekedés és szállítás szennyező hatása; — hulladék elhelyezési elégtelenségek. A déli vízgyűjtőről a Balatonba jutó terhelések származási hely szerinti megoszlásáról — a fentiek szerint — csak rész-ismeretekkel rendelkezünk. Annyit azonban már ma is megállapíthatunk, hogy a vízgyűjtőterület használatában döntő hányaddal érdekelt mezőgazdaság hatása a felszíni — és részben a felszín alatti — vizek minőségének alakulásában meghatározó, de legalább is kiemelt jelentőségű. 2. A vízminőség-javítás területi feladatai Ma már általánosan elfogadott elv, hogy a Balaton vízminősége alapvetően a vízgyűjtőterületen folyó tevékenységtől függ. Ugyanakkor irányelvnek tekinthető, hogy a Balaton vízszinttartását, de főként a vízgyűjtőn jelentkező vízhasznosítási igényeket a Balaton vízgyűjtőjén létesítendő tározókkal kell biztosítani, illetve kielégíteni (Gilyénné—Domokos 1981). Amikor a területi feladatok meghatározásával foglalkozunk, a kényszerű realitásokat megfelelő súllyal figyelembe kell venni: — a mezőgazdasági termelés fokozása és ezzel együtt a műtrágya felhasználás növelése a Balaton vízgyűjtőterületén; — a nagy költségigényű vízgyűjtőrendezés, tehát a komplex melioráció és a növénytermesztésben alkalmazott technológia — környezetkímélő — módosítása csak mérsékelt ütemben végezhető. A BVFP a különböző szaktárcák, szakágak részére meghatározta az elkövetkező 30 évben végrehajtandó feladatokat. Már ma is látható, hogy a kitűzött feladatok megvalósítása nem az időtől, hanem a pénzügyi lehetőségektől függ. A területi vízgazdálkodási feladatok közül azokkal foglalkozunk, amelyek ismereteink mai szintjén egyértelműen a Balaton védelmét, illetve vízkészlet-gazdálkodásának javítását szolgálják. Javaslatainkban arra törekdtünk, hogy azok legyenek fokozatosan megvalósíthatók, de már az első lépcsőben is hatásosak és álljanak arányban a jelenlegi népgazdasági realitásokkal. 2.1. A vízminőség-javítás célkitűzésének megfogalmazása A Balaton vízminőségében tapasztalható változások a biológiai vízminőség legfontosabb paramétereivel jellemezhetők. Ezek: kémiai összetétel, a primer szerves anyag termelés, a szervesanyag bontás erőssége, és a mérgező képessége (Felföldy 1974). Ez utóbbi csak ritkán, nagyobb halpusztulás során fordul elő. 4 vízügyi Közlemények