Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Kaurek Róbert és Szappanos Ferenc: A BALATON DÉLI VÍZGYŰJTŐJE ÉS A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE

A Balaton déli vízgyűjtője és a felszíni vizek minősége 205 3. ábra. A vízgyűjtőről a Balatonba kerülő szennyezések Рис. 3. Загрязнения, попадающие в Балатон с водосбора Fig. 3. Pollutions finding access from the catchment to Lake Balaton Bild 3. Die vom Einzugsgebiet stammende Belastung des Èalaton Sees mutatja, hogy a vízgyűjtőről származó szennyezések arányban vannak a lefolyó vízmennyiségekkel, lényegében követik azok változását, tehát nagyobb lefolyó víztömeg, nagyobb szennyező anyagmennyiség bejutását jelenti a Balatonba. A III. táblázatban tüntettük fel a vizsgált terület víztermelési és szennyvízelvezetési adatait. (A táblázat a kommunális, az ipari, szolgáltatási és mezőgazdasági vízfelhasználást és szennyvízelvezetést mutatja be, a mezőgazdasági hígtrágyák adatai nélkül.) A II. és III. táblázat adatait összehasonlítva látható, hogy a tisztító telepekre vezetett szennyvízből származik a vizsgált területről a Balatonba kerülő összjoszfor 40%-a, és az össznitrogén 20%-a. Ezek viszonylag egyenletes terhelést jelentenek, mert éven belüli eloszlásukat lényegében a telepekről elfolyó vizek mennyisége határozza meg. Más, pontszerű terhelést jelentő tevékenység hiányában megállapítható, hogy a tápanyag terhelés nagyobbik része területi szennyezésként, a teljes déli vízgyűjtőről származik. Ezt két körülmény is alátámasztja : — a mérési eredmények elemzése alapján meghatároztuk, hogy az oldott anyagok és a tápanyagok kb. 2/3-ad részét a kisebb-nagyobb árhullámok szállítják, bár a pontszerű szennyvíz-bevezetés mennyisége az árhullámok idején is változatlan maradt; 1.1. Pontszerű szennyező források