Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Sziámik Lajos : AZ 1980-81. ÉVI KÖRÖS-VÖLGYI ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

Az 1980—81. évi Körös-völgyi árvizek 195 2.5. Az árhullám szükségtározások nélküli paraméterei A Tőz jobb parti töltésének megnyitása, ill. a tamásdai tározó igénybevétele a magyarországi folyószakaszokon kialakult tetőzésekre nem volt hatással. A mályvádi szükségtározás a tetőző vízhozamokat csak kismértékben befolyásolta. A Fekete- és Fehér-Körös torkolati szakaszainak egymásrahatása miatt ugyanakkor a remetei és gyulai szelvényekben a szükségtározás nélkül a vízállások lényegesen (0,83—0,84 m-el) magasabbak lettek volna (IV. táblázat), csaknem 0,40 m-rel meghaladták volna az LNV értékeket. A szükségtározás kihatott a Sebes-Körös torkolati szakaszának és a Hármas-Körösnek a tetőző vízállásaira is (IV. táblázat). A szükségtározás hatása megmutatkozott a magas vízállások tartósságának lényeges mértékű csökkentésében is (22. ábra): a Fekete- és a Fehér-Körösön kialakult kritikus védelmi helyzetben ez igen fontos körülmény volt. 3. Az !!)!!()—1981. évi árvizek hidrológiai értékelésé Az 1980. évi Körös-völgyi árvíz nem csak a súlyos, nagy károkat okozó következményei miatt, hanem hidrológiai szempontból is indokoltan nevezhető rendkívülinek. Ilyen méretű nyári árvízre nem volt még példa a Körösökön. Az évtizedek óta megszokott csapadékeloszlástól az 1980. évi eltért: az egymást követő több csapadékhullám mindegyikénél a legnagyobb esőzés mindig a Fekete- és SebesKörös hegyvidéki vízgyűjtőjénél volt, ahol az eddigi legnagyobb 24 órás csapadékmennyiséget észlelték (a csapadék általában vagy csak a két déli, vagy csak a két északi mellékfolyót, vagy az egész vízgyűjtőt a mostaninál egyenletesebben éri — az időjárási front irányától függően). Ugyancsak egyedülálló volt az áradás hevessége is a Fekete-Körösön, ahol az árvizet megelőző időszak kisvízállásai miatt üres mederbe érkező árhulláin soha nem tapasztalt eséssel vonult le és a folyó az eddig észlelt legnagyobb vízhozam több mint másfélszeresét szállította; a Körösökön lefolyt vízmennyiség szempontjából a Fekete-Körösé volt a döntő szerep. A lefolyásnak víztömeg mérlegekkel való ellenőrzése révén részletes képet kaptunk az árvízi vízforgalomról. A Körösökön két egymást követő évben az árhullámot előidéző hidrometeorológiai helyzetet tekintve két eltérő árhullám alakult ki és vonult le. Az 1980. július—augusztusi árvizet nagy intenzitású esőzés, az 1981. márciusit pedig esőzés és hóolvadás együttesen váltotta ki. A Fekete- és a Fehér-Körös 1981. márciusi árhulláma típusát tekintve megegyezett azzal, amely szerint a mályvádi árvízi szükségtározó méretezése megtörtént (Szlávik 1978, 1980). A két folyón egyidejűleg a mértékadót meghaladó árhullám vonult le, a hóolvadásből és esőből származó vegyes eredetű árhullámoknál szokatlan, igen heves áradás mellett. A tetőző vízhozam a Fekete-Körösön megközelítette az 1980. évit, a Fehér-Körösön pedig 160m

3/s-mal (35%-kal) meghaladta az eddig észlelt (1974. évi) LN'Q-t. A szükségtározó igénybevétele nélkül a tetőző vízszintek a Fekete-, a Fehér- és a Kettős-Körösön lényegesen meghaladták volna az LNV-t, igen tartós nagyvízszintek alakultak volna ki. Az árhullám levonulási ideje minden eddig tapasztaltnál rövidebb volt. 3»