Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Sziámik Lajos : AZ 1980-81. ÉVI KÖRÖS-VÖLGYI ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

190 Szlávik Lajos töltés felső részének lerobbantásával. A felső megnyitás (H) a 17 + 700- 17 + 800 tkm szelvények között 6 órakor volt (1. ábra), amikor az ott tetőző árhullám a töltéskoronát meghágta. A 4 órai adatok szerint a Fekete- és a Fehér-Körös hidrológiai helyzete a következőképpen volt jellemezhető : Fekete-Körös, Zerind: 10,34 m, a tetőzés óta 0,22 m-t apadt, Ant: 9,78 m, a tetőzés óta 0,22 m-t apadt, Malomfok : 9,08 m, tetőző, Remete: 8,70 m, 0,13 m/h intenzitással áradó, Fehér-Körös Kisjenő: (Chisineu Cris) 8,23 m, 0,06 m/h intenzitással áradó, Gyula: 7,22 m, 0,15 m/h intenzitással áradó, 5,60 m

3/s, áradó, Kettős-Körös, Békés: 9,18 m, 0,16 m/h intenzitással áradó, 830 m

3/s, áradó. A szükségtározó megnyitása hidrológiailag megfelelő időpontban, a remetei vízhozamtetőzést követően történt. A tározó feltöltődése 58 óra alatt március 15-én délutánra következett be, teljes 33,10 km

2-es területe víz alá került, a terv szerinti 75 Mm

3 víz tározódott és ez 90,80 m Af. szinten egyenlítődött ki az alsó megnyitásnál. Tekintettel arra, hogy a két megnyitási hely közötti 11,2 km hosszú szakaszon a folyónak lényeges esése van (még az árhullám apadó ágán is mintegy 0,12 m/km), a mályvádi árvízi szükségtározóban átfolyásos tározás alakult ki. Ez a helyzet 40 órán keresztül, egészen március 17-én 7 óráig, a felső megnyitási hely ideiglenes elzárásáig fennállott — annak ellenére, hogy időközben a tározó 0,33 m-t apadt. A felső megnyitási helynél az ideiglenes elzárás időpontjában a folyó és a tározó közötti vízszintkülönbség még mindig 0,71 m volt. A víz visszavezetése az alsó megnyitási helynél gravitációsan, a fenékvizeké pedig a Gyula II. szivattyútelep felé történt. Március második felében a viharos időjárás intenzív védelmi munkákat tett szükségessé a mályvádi tározó töltésein (20. ábra). A töltésmegnyitások hatására a Fekete-Körös teljes magyarországi hosszán gyors apadásnak indult, a leszívó hatás jelentős volt. A Fehér-Körös áradása Gyulánál a mályvádi megnyitást követően 3 óra múlva megállt, majd lassú apadásnak indult (21. ábra), annak ellenére, hogy a kisjenői vízmércén a megnyitást követő 17 órán át még áradó jellegű volt a vízállás. A Kettős-Körös Békésnél ugyancsak 3 óra múlva tetőzött és a, továbbiakban egyenletesen apadt. A Sebes-Körösön Körösladánynál az áradás intenzitása a mályvádi megnyitást követő 9 órán belül megtört, további 8 óra múlva az árhullám tetőzött, hozzávetőlegesen 0,30 m-rel a várt tetőzési szint alatt. A Hármas-Körös Gyománál a mályvádi töltésmegnyitást követően 36 óra múlva tetőzött, mintegy 0,50 m-rel a vártnál alacsonyabb szinten (IV. táblázat). Lényegesen módosult a töltésekre nehezedő terhelés is: a szükségtározás hatására nagymértékben lecsökkent a vízállások tartóssága a III. árvízvédelmi fokozat feletti tartományban. A mályvádi tározással csaknem egyidejűleg, március 13-án 10.30-kor a román vízügyi szervek a Tőz jobb parti töltését a 4 + 500 tkm-es szelvényben (I)