Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Sziámik Lajos : AZ 1980-81. ÉVI KÖRÖS-VÖLGYI ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

170 Szlávik Lajos 2. ábra. A Fekete-Körös esésének alakulása az országhatár-torkolat közötti szakaszon Рис. 2. Продольный профиль р. Фекете Këpëut на участке гос. граница-устье Fig. 2. Longitudinal profile of the Fekete-Körös River downstream of the national boundary Fig. 2. Evolution de la pente du lit de la rivière Fekete-Körös entre la frontière d'Etat et l'embouchure Ebben természetesen közrejátszott az is, hogy a Fehér-Körös árhulláma nem volt olyan jelentős, mint a Fekete-Körösé és a torkolati szakaszon a Fekete-Körös duzzasztotta vissza a Fehér-Köröst, nem pedig megfordítva, mint ez általában előfordul. A Fehér-Körösön a mederteltség a tetőzéskor (0,76 m-rel az LNV alatt) csak 90%-os volt. A Kettős-Körösön Békésnél a tetőző vízállás július í' én alakult ki és 0,09 m-rel elmaradt az 1974. évi LNV-től. Hevesen áradt a Sebes-Körös (Körösszakálnál 18 óra alatt 4,32 m-t) és a Berettyó is, amelyek tetőzése az alsó szakaszon megközelítette az eddigi legnagyobb, 1970. évi vízállásokat. A Hármas-Körösön Gyománál a tetőzés csak 0,37 m-rel maradt el az 1970. évi LNV-től. Az árhullámok adott vízszint feletti tartóssága csaknem valamennyi vízmércén megközelítette az 1970. évi eddigi legnagyobb értéket (Szlávik 1982).