Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Sziámik Lajos : AZ 1980-81. ÉVI KÖRÖS-VÖLGYI ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

168 Szlávik Lajos A Fehér-Körös 1966. februárjában a romániai, jobb parti töltés szakadása nyomán elöntötte a Fehér- és Fekete-Körös közét (Ambrus 1967), a Berettyón levonuló jeges árvíz töltésszakadást okozott (Papp 1966). Az 1970. júniusi árvíz román területén a Fehér- és a Fekete-Körösön is gátszakadást okozott (Papp 1971), a Sebes-Körös fokihidi térségében fenyegető töltésszakadást a Kutas szükségtározó feltöltésével előzték meg (Takács 1971). 1974 júniusában a Fehérés a Fekete-Körös minden eddigit meghaladó tetőzési magasságú árhulláma ellen csak az jelentett védelmet, hogy a két folyó közét 71 km

2 területen 118 Mm

3 vízzel feltöltötték (Szlávik 1976). Ezeknek az árvizeknek a tapasztalatai alapján kezdődött meg — elsőként a Fehér- és Kettős-Körös bal partján — a Körösök árvízvédelmi műveinek rekonstrukciója az újonnan megállapított mértékadó árvízszintekre. Megépültek a Kutas, a mérgesi és mályvádi árvízi szükségtározók, amelyek az előírt szintre még ki nem épített árvízvédelmi töltések kiegészítő létesítményei a töltéserősítés időszakában és védelmi tartalékai a kiépítést követően (Szlávik 1978, 1980, 1981). 1. Az 1980. július-augusztusi árvíz 1.1. Az árvíz keletkezése A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőterületén 1980. első félévében a csapadék mennyisége 414 mm volt, megközelítette a sokéves átlagértéket, nagyobb része májusban (123 mm) és júniusban (113 mm) hullott. Júliusban egész Európa fölött kiterjedt ciklontevékenység alakult ki, amelynek hatására a Tisza egész vízgyűjtőjét intenzív és jelentős mennyiséget adó csapadék érintette (Homokiné— Makainé— Takács 1981). A Körösök vízgyűjtőterületén július első két dekádjában 20—30 ramcsapadék volt, amelyet július 21—27. között a Fehér-Körös vízgyűjtőjén átlagosan 119 mm, a Fekete-Körösén 163 mm, a Sebes-Körösén 181 mm és a Berettyóén 115 mm eső követett. Különösen heves volt az esőzés a Fekete- és a Sebes-Körös vízgyűjtőterületén, ahol július 22-én 24 óra alatt területi átlagban 76, ill. 71 mm, július 22-23án 48 óra alatt 105 és 99 mm csapadék hullott, az árvizet kiváltó 4 legcsapadékosabb napon összesen lehullott eső pedig területi átlagban 150, ill. 153 mm volt. (összehasonlításul: 1970-ben 4 nap alatt 50 — 90 mm, 1974-ben ugyancsak 4 nap alatt 42—106 mm eső esett és váltotta ki az akkori nagy árhullámokat.) A legnagyobb 24 órás csapadék a Fekete- és Sebes-Körös vízválasztóján Biharfüreden (Stina de Vale) - 145 mm és a Fekete-Körös felső szakaszán Vasaskőfalván (Pietroasa) —113 mm volt, mindkettő eddig észlelt maximum. Ezen a két állomáson a 48 órás összeg (július 22 — 23.) 162 és 177 mm, a 12 napos csapadékösszeg pedig 324 és 332 mm volt. Ezeken az állomásokon a 12 nap alatt lehullott eső az éves csapadéknak mintegy harmadrésze volt. Augusztus 2 — 12. között az idő csapadékmentes volt, az augusztus 13 — 15. közötti 3 napon a hegyvidéki vízgyűjtőn hullott 6,2 — 62,0 mm (területi átlagban 23 mm) eső pedig már nem befolyásolta lényegesen az árvízi helyzetet. A hazai területen július harmadik dekádjában területi átlagban 96 mm eső hullott, a csapadékos napok száma a dekádban 9 volt — ez lényegesen megnehezítette az árvízvédelmi munkákat. 1.2. A vízállások alakulása Az árhullám kialakulását megelőzően a Körösökön igen alacsony vízállások voltak: a Fekete-Körösön Antnál 8%-os, a Fehér-Körösön Gyulánál 10%-os, a Sebes-Körösön Körösszakálnál pedig mindössze 4%-os volt a mederteltség, a folyók