Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Bitskey József: HŐERŐMŰVEK HATÁSA A DUNA-VÍZ FIZIKAI, KÉMIAI ÉS BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐIRE
106 Bitskey József л% 100 во во 40 20 0 -20 -40 thermofil ITH) • mezofíl IM) psychrofil kazeinbonfo (PK) psychrofil zselatinbonti (PG) Ь s h s s: I i l ! i I Uli Ы Sj ite ä ^ Datum b - N s IVK. 212B\ 300 so 40 20 0 -20 -40 .60 -SO -toothermofil (TH ) mezofil (M) psychrofil kazeinbonfo (PK) psychrofil zselatinbontö (PC) ТПГ I a a fc I I I .1. ' И ~ oitum Г «i i lfK.2129] 4. ábra. A Dunából ф származó hűtővízben, a melegvíz-csatorna végéig bekövetkező baktériumszám-változások Рис. 4. Изменение числа бактериев в охлаждающей воде, взятой из Дуная ® до конца канала теплой воды Fig. 4. Changes in the bacterium count in the cooling water diverted from the Danube ® to the end of the return canal Fig. 4. Les variations du nombre des bacteries dans l'eau du Danube ® et dans cetle jusqu' á la sortie du canal de l'eau chaude 5. ábra. A Dunából ® származó hűtővízben, a Benta-patak torkolatáig bekövetkező baktériumszám-változások Рис. 5. Изменение числа бактериев в охлаждающей воде, взятой из Дуная ф до устья речки Бента Fig. 5. Changes in the bacterium count in the cooling water diverted from the Danube ® to the mouth of the Benta Creek Fig. 5. Les variations du nombre des bacteries dans l'eau de refroidissement prélevée dans le Danube ф jusqu' a Vembouchure du ruisseau Benta A melegvíz-csatornában — a © és © mérési pontok között —a baktériumszámok 20—60%-kal csökkennek (3. ábra). Ez azonban nem elegendő a hűtővíz regenerálódáshoz, ugyanis a melegvíz-csatorna végén ® még mindig ugyanazok a tendenciák érvényesülnek, mint a kezdetén ® (4. ábra). A Benta-patak medrén keresztül elvezetett víz lényegesen jobban regenerálódik (5. ábra). A patak vizében mért baktériumszámok csak néhány esetben (1977. szept. 27-én, 1978. márc. 15-én és 1978. ápr 12-én) mutattak számottevő eltérést a Dunában, az 1622 fkm-nél tapasztalt értékektől. Az erőművek a Duna teljes vízhozamához képest kevés a hűtővize (kb. a kisvízi hozam 1/20-ad része), ami azt eredményezi, hogy néhány száz méter után már elkeveredik, s a baktériumszámok már csak a természetes, a folyamszakaszra jellemző fluktuációt mutatják (6. ábra)a
