Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Fehér Ferenc-Nyiri László: A meliorációs beavatkozások hatása szikes területen
A MELIORÁCIÓS BEAVATKOZÁS HATÁSA SZIKES TERÜLETEN FEHÉR FERENC 1 — Dr. NYÍRI LÁSZLÓ 2 Az Alföld sajátos talajtani és hidrológiai viszonyai, geomorfológiája, medence jellegű geológiai felépítése meghatározza a melioráció és az ehhez szükségszerűen kapcsolódó kutató-fejlesztő tevékenység feladatait is. Az Alföld jelentős területén a talajok szoros kapcsolatban állnak a nagy sótartalmú talajvízzel. Ez a kapcsolat, akár természeti okok (pl. kedvezőtlen lefolyási viszonyok, csapadék és talajvízáramlás), akár emberi beavatkozások (pl. tározók, csatornák és öntözőművek létesítése) következtében jön létre, minden kürülmények között a szikesedési folyamat terjedésének veszélyét rejti magában. A talaj termékenysége szempontjából káros szikesedési folyamat — amely a Na+ ionoknak a talaj szilárd (szolonyecedés) vagy folyékony (szoloncsákosodás), illetve mindkét fázisában történő káros mértékű felhalmozódását jelenti — elsősorban a nagy sótartalmú vizek talajba jutásának következménye. A szikes ill. szikesedő területeken végzett sokirányú vizsgálatok és felmérések bizonyítják, hogy hazánkban a szikesítő sókat nagyrészt a felszín alatti vizek szállítják. Ez a só a Kárpát-medencéből származó oldható málásterinékekből ered. A talajvízszint emelkedésével a mélyebb geológiai talajrétegek oldható sókészlete is felfelé mozog, és ez a sófelhalmozódás a talaj különböző mélységű rétegeiben szikesedést okoz (Siimeghy 1944). A sófelhalmozódás végbemehet a talaj legfelső, rendszeresen művelt rétegében — amelyre általában a NaCl és Na 2S0 4 felhalmozódás a jellemző — és végbemehet — rendszerint Na HC0 3 és NaC0 3 felhalmozódásával a talaj mélyebb rétegeiben is. A talajvíz mélysége, valamint a tiszántúli szikes talajok különböző típusainak előfordulása közötti tendencia jellegű összefüggés 1. ábrán mutatott vázlata szemléletesen bizonyítja a talajvizek talajképződési folyamatokra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A szikesedés végbemehet bármely ma még nem szikes típusként nyilvántartott — öntés, réti, csernozjom stb. — talajban is, így a folyamat kiterjedése . jó terinékenységű talajokat is veszélyezteti. A kutatási eredmények és tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy talaj vízszintemelkedés hatására a szikesedési folyamat igen gyors és rövid idő(3—4 év) alatt olyan mértékű sófelhalmozódás következhet be, amely már a talaj termékenysége csökkenését vonja maga után. Mindebből következik, hogy a jelentős kiterjedésű, víz hatosa alatt álló, nagyrészt hidromorf talajú területeink közül melioráció szempontjából megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk azokra, amelyeken a szabályozatlan talaj1 Fehér Ferenc oltl. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízrajzi Intézetének tudományos munkatársa. л - Dr. Nyiri László oki. mezőgazdasági mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Debreceni Agrártudományi F.gyetem (DATE) Kutató Intézetének (Karcag) tudományos Igazgatóhelyettese. 6 Vízügyi Közlemények
