Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

1. füzet - Benedek Pál: Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei

Lebegőanyaghoz kötődő -rnikroszennyezők 53 V. táblázat Kőolnjtartalinii szennyvizek egylépcsős biológiai tisztításával elért eredmények (elegykoncentráció, X = 5 —6 g/l, tartózkodási idő, t=8 óra) Jellemzők Szennyvíz Tisztítási hatásfok r%] Jellemzők belépő távozó Tisztítási hatásfok r%] T [°C] 32—37 20—32 pH 7,5—8,5 7,0—7,2 — KOI [mg/l] 7a—180 65—150 7 -20 BOI

5 [mg/1] 5—25 3—5 •10—80 olaj [mg/l] 25—30 0,01—0,2 99—94 (OCI4 extraktban mérve) NO3 [mg/l] 1—3 10—60 — A jól méretezett utóülepítő legalább olyan fontos, mint a jól méretezett biológiai reaktor. A kettő szerves egységet képez. A szennyvízben egyre növekvő arányú „részben bontható" vegyület miatt, törekedni kell a huzamos levegőztetési időre és egyúttal a kis 0,15 — 0,3 kgjkg-d iszapterhelésre, mely a nitrifikációt is biztosítja. Bizonyítottuk, bogy az iszapkor növekedésével arányosan nő a tisztított vízben a szintén biorezisztensnek tekinthető metabolit tartalom (Farkas — Ghobrial— Benedek 1975, Farkas 1979). Különleges ipari szennyvizekre — és azok között előkelő helyet foglal el a szerves vegyipar — kidolgoztuk és gyakorlatban alkalmaztuk a többlépcsős biológiai tisztítás szabatos méretezési módszereit. Különös figyelmet szenteltünk az ún. adszorpciós első lépcső megvalósítási lehetőségeinek (Benedek— Farkas 1981). 5.3. Kiegészítő (harmadlagos) tisztítási eljárások a biológiai tisztítás hatásosságának fokozására Л biológiai tisztítást követő lebegőanyageltávolítás tökéletesítésének bevált módszere a homokszürés. Kidolgoztuk a hazai alkalmazásra legmegfelelőbb kétrétegű szűrőtipust. Megállapítottuk, hogy homokszűrésre csak akkor kerülhet sor, ha az azt megelőző biológiai berendezés kifogástalanul működik, sőt a szükséges iszapterhelést is biztosítottuk. Ilyen körülmények között 15 — 20 órás periódusidőt és 15 — 20 m/ó szűrési sebességet is el lehet érni ( Benedek 1980b). Külön vizsgáltuk a vegyszeresen kezelt kőolaj tartalmú szennyvizek homokszűrését. А VI. táblázatban találhatók az eredmények, melyek a következő homokszűrőből származnak: homokszemcsenagyság 0,8 — 1,2 mm, rétegvastagság 1,0 — 1,5 m, szűrési sebesség 5 mm (Mucsy—Urbányi 1977). Koaguláló szerek adagolására jól bevált berendezést dolgoztunk ki (Dobolyi— Farkas—Németh 1973). A rnikroszennyezők biológiai módszerekkel való eltávolításának az egészen újszerű megoldása az, hogy a víz utólagos aktívszenes szűrése helyett az aktívszénport közvetlenül az eleveniszaphoz, a levegőztető medencébe adagoljuk. Ennek eredményeként a baktériumok megváltozott környezetben szaporodhatnak, mely sok esetben előnyösen befolyásolja életképességüket, szaporodási sebességüket és a szu bsztrá tel távolítást (Benedek- Farkas 1981, Takács 1980).