Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Benedek Pál: Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei
Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők 51 11,0), melyben az illető nehézfémek mindegyike kicsapható, koaguláltatható. Kimutattuk azt is, hogy a 8,5 — 10,0 pH tartományban sok esetben romlik a tisztítás hatásfoka (13. ábra). Modellkísérletek eredményeként megállapítottuk, hogy az említett pH tartományban elsősorban olyan nehézfém-karbonátok képződnek, melyek kolloid stabilizáló anyagok jelenlétében stabil kolloid rendszert alkotnak és egyszerű fázisszétválasztási módszerekkel nem különíthetők el a víztől. Ez a számunkra kellemetlen jelenség elegendő Mg 2 + ion és megfelelően nagy pH (10,5—11,0) kialakításával megszüntethető. Vizsgáltuk a nehézfémek viselkedését a csatornában haladó szennyvízben. Laboratóriumi szimulációs kísérletekkel megállapítottuk, hogy a spontán kicsapódás oly nagymértékű már a csatornában való haladás során, hogy a fémek 60— 70%-a az előülepítőben kiváló iszappal távozik a vízből. A másik, a szerves mikroszennyezők szempontjából fontos előkezelési eljárás az olaj leválasztás (Benedek et al. 1976). Külön kell választani a biológiailag alig bontható apoláros jellegű motorolaj-jellegű anyagokat a poláros és viszonylag könnyen bomló zsíroktól (Farkas 1977, Urbányi 1979a). Vizsgáltuk aktivált bentonit (25—150 mg/l), alumíniumszulfát (15 — 25 mg/1) és polielektrolit (0,3— 0,5 mg/l) segítségével olajemulziók vegyszeres koaguláltatását. KOI-ban 30— 60%, olajtartalomban 85 — 93% csökkenést észleltünk és kismennyiségű, jól víztelenítődő iszapot nyertünk (Mucsy—Urbányi 1977, Urbányi 1978, 1979). A detergenssel stabilizált, hűtési célokat szolgáló olajemulziót tartalmazó szennyvizek magas hatásfokú tisztítására az „ELKOFLOK" szabadalommal védett eljárást dolgoztuk ki, amely az olajemulziót alunűniumelektródok között elektrolizálja (Kránitz—Mucsy—Urbányi 1979a, Urbányi 1979b). Az elektromos tér hatására megbontott emulzió az elektrolízis során keletkező gáz hatására flotálódik. A költség a 10 kWó/m 3 energiaigény miatt kb. 30 Et/m 3. Épp ezért, amint a sűrített levegős flotálás alkalmazható, mely kísérleteink szerint 20 pun fölötti olajcsepp-méret esetén lehetséges, erre át kell térni. A flotálás elsősorban a detergenssel nem stabilizált zsír- és olajemulziók esetében alkalmazható sikerrel. A flotálási technológia hazai elterjesztésében tervező és gyártó cégekkel társultunk (Farkas—Urbányi—Németh 1972). 5.2. A biológiai tisztítás és az azt követő lebegőanyag-eltávolílás hatásossága A szerves mikroszennyezők tekintetében, az összehasonlíthatóság miatt térjünk vissza a víztisztításnál már említett oldott szerves szén (DOC) jellemzőre. Közép-Európa felszíni vizei a városi szennyvizek révén — a különböző biológiai tisztítások ellenére — lakosonként és naponként 3—5 g biorezisztens C-vegyületet kénytelenek befogadni (Benedek — Farkas 1981). A IV. táblázat ad nagyságrendi tájékoztatót különböző szennyvizekre nézve a DOC-ban mért „tisztíthatóságról". Természetesen a DOC, mint láttuk a víztisztításnál csoportjellemző, és ökológiai szempontból óriási különbség lehet a vegyipar klórozott- és nitrált-, illetve a cellulózipar szulfonált szénvegyületei, vagy az emberi anyagcsere, illetve a biológiai tisztítás során végbemenő mikrobiális anyagcsere szerves szénvegyületei között. Mindenesetre a becslések szerint a biorezisztens (refractory) szerves szénvegyületek 2/3-a vegyipari eredetű (ideértve a detergenseket is). Végül is a biológiai bonthatóság szempontjából 3 csoportba osztjuk a szerves vegyületeket: könnyen bontható (pl. zsírsavak, cukrok, amelyek C0 2 + H20-ig lebomlanak), részben bonthatók, melyeknek a baktériumok megváltoztatják a kémiai természetét (pl. detergens elveszti a habzást előidéző képességét), idetartozik a szerves vegyületek többsége is, végül a bakteriálisán bonthatatlan vegyületek (pl. a klórozott szénhidrogének) (Farkas 1979). A bonthatóság mérésére kidolgozott „Respirográf" készüléket, illetve a mérés módszertanát a KGST is ajánlja (Farkas 1980). A részben bontható vegyületek köréből ki kell emeljük a kőolajtermékeket. Ezek — bár a talajba jutva, huzamos 4«
