Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Egy balatoni szivattyús tározási koncepció időszerűsége 591 A táblázatból megállapítható, hogy 0,80 m vagy annál kisebb februári középvízállás esetében maximálisan 0,06 m-es vízhiány fodult elő, de tulajdonképpen ezt is el lehetett volna kerülni a Sión III—VII. hónapokban leeresztett vízmennyiség (egyrészének) visszatartásával. Ha azonban a Sió ténylegesen eszközölt vízellátottságát — az erősen kimagasló 0,17 m-es (1961) érték kivételével — nem kívánjuk utólag vitatni, akkor a 0,06 m-es vízhiány alapján számítva 36 000 000 kereken 40 000 000 m

3-ben jelölhető meg az a vízmennyiség, amelynek február hó végén a tározóban kell lenni ahhoz, hogy a vízhiány nyáron vagy ősszel pótolható legyen. Fentiek alapján a február végén szükséges hasznos tározó térfogat a Balaton vízszintjének + 0,50 és +1,00 m között való tartása érdekében: 1. Túláradás elkerülése céljára (üresen) 70 000 000 m

3 2. Vízpótlás céljára (megtöltve) 40 000 000 m

3 Összesen: 110 000 000 m

3 A tározó a fentiek szerint a következőképpen lenne üzemeltethető: Tározási rend 1. A tározóban vastartalékként — és a tározót benépesítő halállomány érdekében — mindig legyen 10 000 000 m

3 2. A tározóban vízpótlásra mindig legyen 40 000 000 m

3 3. A tározóban mindig legyen üresen 70 000 000 — 20 000 000 = 50 000 000 m

3 tározási tér a túláradás megakadályozására 50 000 000 m

3 4. Ha a februári középvízállás 80 cm, vagy annál kisebb, akkor 20 000 000 m

3-t, tárolni kell márciusban, s az azt követő hónapokban a vízpótlási lehetőség 40 000 000 m

3-ről 60 000 000 m

3-re való kiegészítése céljából 20 000 000 m

3 5. A tározóból ősszel ki kell engedni annyi vizet, hogy a következő év elején 70 000 000 m

3 tározási tér üresen rendelkezésre álljon — A tározó teljes kubatúrája: 120 000 000 m

3 Fenti üzemelési rend 4. alatti tételét közelebbről megvizsgálva megállapítható, hogy itt tárolandónak kimutatott 20 000 000 m

3-re a vizsgált 20 év alatt vízpótlás okából egyszer sem lett volna szükség, mert a 2. tétel alatt említett 40 000 000 m

3 (mely megfelel 0,066 m balatoni vízoszlopnak) mindig fedezte volna az előfordult vízhiányokat. Erre a 20 000 000 m

3-re, mint vízpótlásra tehát egészen ritka, szélsőségesen aszályos — a vizsgált 20 év alatt elő sem fordult — években lehet csak szükség. Ebből következik, hogy ez a 20 000 000 m

3 — a hiánytűrés igen csekély kockázatával — felhasználható lenne öntözővízként a Balaton mentén. Ismert dolog, hogy a Balaton mentén jelenleg öntözési vízhiány van, s így az évi 20 000 000 m

3 többlet öntözővíz örömmel fogadott eredmény lenne. Hozzávetőleges becslés szerint ez a vízmennyiség elegendő lenne mintegy 1000 ha gyepfelület (strandok, parkok stb.) és 2000 ha gyümölcsös és kertészet, összesen mintegy 3000 ha öntözésére. Ezek a számok arányban állóak a Balaton mentén üdülőknek a fent jelzett felhasználással kapcsolatos igényeivel.