Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Dóka Klára: A folyammérnöki hivatalok története

570 Dóka Klára közül 4-nek nem volt műszaki személyzete, így ezek műszaki teendőit is a folyammérnöki hivatal látta el. A Bajai Folyammérnöki Hivatal szervezését igen sok helyi feladat indokolta. A hivatal Dunapataj—Ordas és a déli országhatár közötti Dunaszakaszon és a Ferenc-csatorna egy részén volt illetékes (összesen 140 km-en). Fontos teendője volt a Ferenc-csatorna dunai torkolatánál levő Deák Ferenc zsilip fenntartása és bővítése, ahol a jugoszlávokkal együtt végeztek munkálatokat. Ezen kívül az 1920-as években szabályozták a Baja melletti Dunaágat, rendezve a kikötőt és környékét. A szükségleteknek megfelelően kotrásokat végeztek és partvédőműveket létesítettek. A hivatal felügyelete alá 5 ármentesítő társulat tartozott, amelyek területe 253 111 kat. holdat tett ki. (OVL. A. II. 7). A Nyíregyházi Folyammérnöki Hivatal illetékességi területe a Tisza országhatár— Eszeny—Zsurk közti szakaszára, a Szamos, Kraszna egy részére terjedt ki, és így 214 km hosszú folyószakasz tartozott hozzá. A két világháború között fő teendője volt a Felső-Tisza és Szamos mentén a partomlások megakadályozása, amit többszáz méter hosszú, összefüggő rőzsepokrócokkal oldottak meg. A hivatal felügyelete alá a Bereg megyei, a Tisza —Szamosközi, és az Ecsedi-láp Lecsapoló Társulat tartozott. Együttes árterük 259 560 kat. hold, a védőtöltések hossza 420 km, a csatornáké 649 km, a szivattyúk száma 3 volt. A hivatal személyzete 1926-ban 3 fő műszakiból állt. A Sátoraljaújhelyi Folyammérnöki Hivatal feladatai hasonlóak voltak a nyíregyházihoz. Illetékességi területe az első világháború előtti helyzethez képest nem változott. 205 km folyószakasz, 4 ármentesítő társulat tartozott felügyelete alá, összesen 613 917 kat. hold árterülettel. Nem változott a Szolnoki Folyammérnöki Hivatal illetékességi területe sem. Itt a partvédelmi munkákon kívül — a hajózási viszonyok rendezése érdekében — szabályozták a gázlókat, hogy a Szeged —Szolnok közötti szakaszon a hajóutat kisvízkor is biztosítani tudják. Az 1930-as években Szolnok védelmét biztosító partvédőmű épült. A hivatal fennhatósága alá 276 km folyószakasz, 8 ármentesítő társulat tartozott amelyek ártere 558 825 kat. holdat tett ki (töltések hossza: 399 km, csatornáké: 1671 km, szivattyútelepek száma: 13), (OVL. A. VII. 54). A Szegedi Folyammérnöki Hivatal területe csökkent az első világháború előtti helyzethez képest. Mindössze 142 km folyószakasz tartozott hozzá. A Tisza folyón gázlórendezéseket, a Maroson partvédelmi munkákat hajtottak végre, Szegeden pedig megépült a téli kikötő. A hivatal felügyelete alatt állt 4 ármentesítő társulat, 142 860 kat. hold ártérrel, 158 km töltéssel, 481 km belvízcsatornával, 7 szivattyúteleppel. 1926-tól a Szegedi Folyammérnöki Hivatal irányította a tiszai kotrásokat is, a folyó egész hosszában. Kotróparkja 3 gőzhajóból és 4 uszályból állt, amit 7 tanyahajó egészített ki. Ellenőrzése alá tartozott a tápéi hajójavító telep is. A Gyulai Folyammérnöki Hivatal működési területe is csökkent. A kezelése alatt álló folyószakasz hossza 285 km volt. Legfontosabb munkái a szabályozott folyómedrek felügyelete, az árvizek levezetésének biztosítása, a szivattyútelepek üzemeltetése voltak. A Gyulai Folyammérnöki Hivatal gondoskodott a bökényi duzzasztó és hajózsilip üzemben tartásáról is (OVL. A. II. 9). A Gyulai Folyammérnöki Hivatal felügyelete alá tartoztak a Körös és Berettyó mentén működő társulatok. Ezek árterülete összesen 1 296 616 kat. holdat tett ki. A Nagykanizsai Folyammérnöki Hivatal területe azonos volt az első világháború előttivel. Csak annyi változás történt, hogy a kezelése alatt alló Dráva és Mura (193 km) határfolyó lett. A hivatalhoz ezen kívül a Dázsony-Dárdai Ármentesítő Társulat tartozott, 14 445 kat. hold ártérrel. A folyószabályozási munka és a védművek fenntartása nehézségekbe ütközött, mivel a szomszédos országgal nem tudtak megegyezni (OVL. A. II. 5. ). Az adott körülmények között, az új lehetőségeknek megfelelően a folyammérnöki hivatalok a két világháború között viszonylag fontos munkát végeztek. Üj volt tevékenységükben, hogy a határfolyók miatt nemzetközi feladatokat is el-