Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Szilágyi Ferenc-Tóth László-Hoffmann István: A felkeveredés hatása a Balaton vizének néhány formált komponensére

530 Szilágyi F., Tóth L. és Hoffmann I. 1 ábra. A múlt (+) és a számított (o) PIP értékek Рис. 1. Расчитанные (о) и измеренные (+) значения PIP Fig. 1. Past (+) and estimated (о) PIP values talmazza. A korrelációs együtthatók szignifikanciáját p<l%-os valószínűségi szinten fogadtuk el és ( + ) jellel jelöltük. Az egyes vízterületekről vett adatok száma megegyezik az (1), (2) és (3) egyenletek felállításánál alkalmazottakkal. Mindhárom mintavételi területen a választott valószínűségi szinten lineáris összefüggést állapítottunk meg a lebegőanyag és a POP között. Jól korrelált a lebegőanyag az a-klorofillal a balatonszemesi és a siófoki mintáknál, továbbá a POP az a-klorofillal a keszthelyi és a siófoki mintáknál. Szignifikns összefüggést találtunk még a keszthelyi mintáknál а РОС és a POP, valamint а РОС és a lebegőanyag között, a siófoki mintáknál pedig a POP és a PON, a lebegőanyag és a PON, valamint az a-klorofill és a PON között. A felkeveredés mértéke a víz lebegőanyag tartalmában tükröződik. A feltárt összefüggések nagyon valószínűsítik, hogy a felkeveredéssel arányosan nő a víztömeg szervesanyag tartalma. A szervesanyag többlet nyilvánvalóan az üledékből származik, mert a már egyszer kiülepedett formált szervesanyag a felkeveredés során újra visszajut a víztömegbe. A szél keltette felkeveredés az eutrofizálódás folyamatát egyebek között azzal is gátolja (oxigén bekeveredése a víztömegbe, a felkevert üledék árnyékoló hatása stb.), hogy szervesanyagot juttat a víztömegbe, ahol az aerob körülmények között degradálódhat. Ha az ösz-