Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
4. füzet - Szilágyi Ferenc-Tóth László-Hoffmann István: A felkeveredés hatása a Balaton vizének néhány formált komponensére
A felkeveredés hatása a Balaton vizének néhány komponensére 527 A II. táblázat adataiból megállapítható, hogy valamennyi vizsgált változó átlaga Keszthelytől Siófokig csökken. Az átlagoknak azonban rendkívül nagy a szórása. A nagy mértékű szórás főként szezonális hatásokra vezethető vissza, bár más hatások is jelentősek lehetnek. 1980-as naponkénti gyakoriságú méréseinknél ugyanis azt tapasztaltuk, hogy egy-egy vízminőségi jellemző értéke akár egyik napról a másikra is jelentősen megváltozhat ugyanazon a mintavételi helyen. A Balaton esetében egy adott mintavételi helyen tehát a szezonális hatáson kívül jelentős vízminőséget alakító tényező a szél keltette felkeveredés és a különböző minőségű víztömegek áramlása is. Az átlagok nagy szórása miatt meg kell vizsgálni, hogy az egyes vízkémiai jellemzők átlagának vízterületek közötti eltérése szignifikáns-e. Az átlagok és a szórások alapján ezért statisztikai t-próbákat végeztünk. A t-próbák eredményeit a III. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban „—" jelIII. táblázat A t-i>röba eredményei p «= 1%-os szignifikancia szerint PIP POP Lebegőanyag a-klorofill РОС PON К és В között + — + — — — К és S között + — + — — — В és S között + + + — + — lel jelöltük a p< 1%-os valószínűségi szintű szignifikanciát. A „—" jellel jelölt esetekben tehát 1%-nál kisebb a valószínűsége annak, hogy az átlagokban mutatkozó különbségeket csak a véletlen okozza. A „ + " jellel jelölt esetekben 1%-os valószínűségi szinten az adott változóra vonatkozóan a vizsgált két terület lényegesen nem különbözik egymástól. A III. táblázat szerint p< 1%-os valószínűségi szinten a PIP és lebegőanyag tekintetében nincs jellemző különbség a három vízterület között, viszont jellemző a különbség az a-klorofill és a PON tartalomban. A keszthelyi minták a balatonszemesitől és a siófokitól POP és РОС tartalomban is jellemzően eltérnek. A három, különböző vízminőségű terület tehát a-klorofill és PON tartalomban különül el egymástól legjobban. A vízminőségi különbséget kevésbé érzékenyen a POP és a РОС is mutatja. Ha a siófoki átlagértékekkel osztjuk a másik két terület átlagértékeit а IV. táblázat eredményeihez jutunk. A III. és IV. táblázat eredményei IV. táblázat Az a-klorofill, a POP és a PON átlagértékei a siófoki átlagértékre vonatkoztatva Keszthely К Balatonszemes В Siófok S a-klorofill 4,80 1,90 1 POP 4,39 1,25 1 РОС 1,54 1,12 1 PON 2,46 1,38 1