Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Benedek Pál: Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei
Lebegőanyaghoz kötődő -rnikroszennyezők 41 Q ф M •y Й (0 1. Átmenet a szilárd és oldott állapot között (ez elsősorban a befogadó kémiai jellemzőitől és a lebegőanyag c s z koncentrációjától függ). 2. Kölcsönhatás c s z és G között (itt a kiülepedés és a felkeveredés dominál). Л kölcsönhatások a térbeli transzporttal egyidejűleg játszódnak le, tehát a teljes folyamat leírása a kölcsönhatásokkal kiegészített transzportegyenlet alkalmazásával lehetséges. A vízmozgás jellemzői hidrodinamikai modellből származtathatók. A nem-permanens modellek mellett mind a vízmozgás, mind a transzport számítására kvázipermanens állapot mellett alkalmazható modellt is fejlesztettünk ki a 8. ábrán feltüntetett esetek számítására, a számítógépidő csökkentése érdekében. A leíró egyenletek parciális differenciálegyenletek, amelyek megoldásához a kezdeti és peremfeltételek ismerete szükséges. A vízmozgás szá mára előbbit a permanens felszíngörbe számító modellel határozzuk meg (9. ábra). A peremfeltétel megadása a transzport feladat számára az 1. és 2. helyen szükséges. Ezután a számítás a 9. ábrának megfelelően történik. 8. ábra. Permanens és nem permanens modellek összekapcsolása 1 permanens vízmozgás és transzport; 2 nem-permanens vízmozgás és transzport ; 3 permanens vízmozgás és nem permanens transzport Рис. 8. Соединение моделей для установившихся и неустановившихся процессов. 1 установив- шееся движение воды и транспорт. 2 неустановившееся движение воды и транспорт, 3 установившееся движение воды и неустановившийся транспорт Fig. 8. Combination of steady- and unsteady models. 1 steady flow and transport; 2 unsteady flow and transport; 3 steady flow and unsteady transport 3.2. A modell alkalmazása A modell felépítése után két számpéldát mutatunk be: az elsőben a Sajón levonuló természetes árhullám számítására alkalmazzuk a nem-permanens hidrodinamikai modellt a mért és a számított értékek összevetésével. A második példában a Bábom] patak szennyezőhatásának szimulálását mutatjuk be. A modellt a Sajó Szirbabesenyő és Ónod közötti szakaszára alkalmaztuk (10. ábra). A vizsgált időszak az 1975. III. 10—30. közötti periódus volt. Peremfeltételként a két említett állomáson mért vízszinteket használtuk, az összevetés alapjául pedig a közbenső állomáson, Felsőzsolcánál mért (pontosabban a Q(h) görbén keresztül származtatott) vízhozam szolgált. A megoldás érzékenységének szemléltetése érdekében feltüntettük a A*= 30-as és k = 36-os Manningtényezőhöz tartozó futtatási eredményt is. Az egyezés az utóbbi esetben kitűnő. A második példában feltételeztük, hogy a Bábony 20 éve szállít Cd-szennyezést a Sajóba. A 20 éves periódust a kvázi-permanens modellel szimuláltuk, majd egy olyan év liatását vizsgálluk, — mely 6 hónapos kisvízi időszakból, 1 hónapos árvízi szakaszból, majd 5 hónapos középvízi periódusból állt. A 11. ábrán feltüntettük a c B Z szilárd koncentráció változását az egyes periódusok után.
