Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Horváth Lajos-Pannonhalmi Miklós-Várday Nándor: A Duna szennyezettsége és vízminőség-változása

A Duna szennyezettsége és vízminőség-változása 511 összefüggés adja, ahol T — terhelés [kg/s], A, B, C, n — állandók, Q — vízhozam [m

3/sj. Az állandók közül а В elsősorban a vízgyűjtő terület geológiai adottságaitól, a terület és a vízfolyás jellegétől függ, így időben közel állandó. А С és az n állandók a vízrendezés (mederkiépítettség, árvízvédelmi művek, víziműtárgyak), és az árterek állapotától függ. Itt lassú, évtizedenként értékelhető változások következhetnek be. А С és n állandókat a fentiek miatt a számítások során elhagytuk, jelentőségük majd a gabcsikovó — nagymarosi vízlépcső rendszer megépülése során jelentkezik. Az A állandó a legkevésbé stabil, ez az iparosodás, mezőgazdaság és az urbanizáció fejlődésének üteme mellett, már az egyik évről a másikra is jelentősen megváltozhat. Az A kg/s mennyiségű anyagáram elméletileg akkor is a mederben van, ha természetes vízhozam nincs, így az A együtthatóval jellemezhető a vízfolyás mesterséges szennyezettségének alakulása. А С és n állandó elhagyásával az (1) összefüggés T- A + BQ (2) lineáris alakú lesz. A rajkai és mohácsi szelvények kb. 600—600 komponensenkénti 11 évet (1968 — 78) átfogó mérési adatából számítógépen lineáris regresszióval meghatároztuk а В — természetes állapotokat jellemző — állandókat. Az A állandókat pedig az éves terhelési és vízhozam átlagok felhasználásával a (2) összefüggés alapján minden évre külön-külön határoztuk meg (II. táblázat). Az 11 év átlagát egyszerűen középértékként számoltuk. A rajkai és mohácsi szelvényekre kapott KOI összefüggések az alábbiak: Rajka T

Koi = 4,85+ 0,0138-0 [kg/s] г = 0,785 л = 563 Mohács r

Koi = 9,53+ 0,0149-0 [kg/s] r = 0,784 n = 637 А В érték kismértékű emelkedése az elméleti feltételezést jól alátámasztja, hiszen a magyarországi szakaszon a Duna vízhozam-növekedése is kismértékű. Az A értéke Mohácsnál a rajkai szelvényhez viszonyítva kétszeres. A T érték a közepes vízhozammal (2022 ill. 2336 m

3/s) számolva az alábbi: Rajka T = 4,85+ 0,0138-2022 = 32,75 kg/s Mohács T = 9,53 + 0,0149 -2336 = 44,35 kg/s A két szelvény közötti különbség (11,6 kg/s) a magyar szakasz összes KOI terhelés növekedésének felel meg. Az A állandó értékei az 1968—78 között, különösen a rajkai szelvényben, állandó emelkedést mutatnak. A mohácsi szelvényben a növekedés nagysága kisebb, a szórás viszont lényegesen nagyobb. Az A értékek időbeni változását a lineáris regresszióval számított egyenesek iránytangense adja, melyek az anyagáram változásának trendjeként értelmezhetők (II. táblázat). A Duna rajkai szelvényében az állandó folyamatos 1,455 kg/s/év növekedése külföldi eredetű mesterséges KOI szennyeződésre utal. A mohácsi szelvényben az A értékének növekedése csak 0,635 kg/s/év. A két trend-érték alapján megállapítható, hogy a Dunában a bekerülő szennyezések jelentős része lebomlik a nyugati és a déli országhatár közötti szakaszon.