Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Horváth Lajos-Pannonhalmi Miklós-Várday Nándor: A Duna szennyezettsége és vízminőség-változása

A DUNA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK SZENNYEZETTSÉGE ÉS VÍZMINŐSÉG VÁLTOZÁSA HORVÁTH LAJOSI-PANNONHALMI MIKLÓS

2—VÁRDA Y NÁNDOR

3 Magyarországon a Dunát két szakaszon éri jelentős szennyezés (UNDP/WHO Project 1976): — az 1766—1717 fkm között, ahol a Vág a Garam és a kettő torkolata között főként a Duna partjára települt ipari üzemek és városok szennyezései jutnak a folyóba; — az 1680—1622 fkm között, ahol Budapest szennyező hatása jelentkezik. A Duna magyarországi szakaszának vízminőségi viszonyait, annak térben és időben bekövetkező változásait az elmúlt 11 év vízkémiai és biológiai mérési eredményeinek feldolgozása alapján határoztuk meg. 1. A jellemző szelvények kiválasztása A rendelkezésre álló 20 db törzshálózati szelvényből öt szelvényt választottunk ki, éspedig úgy, hogy azok az országba belépő és kilépő víz jellemzésen kívül közrefogják és jellemezzék a már elkeveredett jelentős szennyezéseket (Ábrahám 1978): — Rajka (1848,4 fkm), a belépő határszelvény jellemzésére (mintavételi gyakorisága 52 db/év), — Komárom (1766,0 fkm), a Vág torkolata feletti szelvény, a Kisalföld területén végbemenő változások vizsgálatára (mintavételi gyakoriság 24 db/év). — Nagymaros (1694,5 fkm), a Vág, a Garam és a Komárom megyei iparvidék hatásának, valamint a Budapest feletti állapotok jellemzésére (mintavételi gyakoriság 12 db/év), — Dunaföldvár (1560,6 fkm), Budapest hatásának jellemzésére (mintavételi gyakoriság 24 db/év), — Mohács (1451,7 fkm), a kilépő határszelvény jellemzésére (mintavételi gyakoriság 52 db/év). Véleményünk szerint ezen mintavételi helyekkel jól jellemezhető a 400 km hosszú folyószakasz, mert a kiválasztott szelvényekben az elkeveredési folyamatok hatására csaknem reprezentatív mintavétel volt biztosítható. Benedek— Literáthy—Somlyódi (1977) szerint az elkeveredés keresztszelvénnyel történő vizsgálata során két szomszédos mintavételi pontot úgy kell kijelölni, hogy a 1 Horváth Lajos oki. vegyészmérnök, Északdunántúll Vízügyi Igazgatóság (Győr) laborvezető helyettese 2 Pannonhalmi Miklós oki. mg. mérnök, az Északdunántúll Vízügyi Igazgatóság (Győr) osztályvezető helyettese 3 Várday Nándor oki. vegyészmérnök, Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) laborvezetője