Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az állóvizek part menti hordalékmozgása 467 ahol : h

1

% — a hullámmagasság eloszlásfüggvény 1%-os értékéhez tartozó hullámmagasság. к — szorzótényező, ez eset hen k = 1 és /(a) szögfüggvény, amelynek értékét az 1. táblázat adja. V

s

z — a szél keltette áramlási sebesség. Meghatározására Szudolszkij (1974) az alábbi képletet javasolja: „

s

z = 10"

2(0,70-0,33 lg H)u>\$ sin a (6) l. táblázat Az / (a) értőkéi különböző partalakzatnál A partvonal alakzata 0 10 20 3.0 40 50 60 Domború 0 0,60 0,80 0,94 0,98 1,0 0,98 Egyenes 0 0,60 0,80 0,94 0,98 1,0 0,98 Homorú 0 0,60 0,80 0,94 0,98 1,0 0,98 A partvonal » H alakzata 70 80 90 100 110 120 130 Domború 0,97 0,92 0,85 0,76 0,65 0,50 0,35 Egyenes 0,95 0,90 0,82 0,70 0,55 0,35 0,15 Homorú 0,94 0,87 0,78 0,64 0,44 0,10 0 A part menti áramlás sebessége, mint a kétféle sebesség összege így írható fel: y

0=A./!

1

%/(a)e-°.°

14

ß-"«+102(0,70-0,331gHKb

5sin a (7) A (7) képlet alapján végzett számítások a mérési eredményekkel elfogadható egyezést mutatnak. A hordalékmozgással kapcsolatos mérések a következő eredményeket adták: A hordalékkoncentráció erős szélvihar esetén 3 — 6 kg/m

3 volt a vízszélnél, 1,5 — 2 m mélységben 1,0—1,5 kg/m

3-ig csökkent. A koncentráció nagysága a szélerősségtől függött. Gyenge hullámzásnál a vízszéltől — ahol maximális értékű — befelé csökken (5. ábra). Erős hullámzásnál a koncentráció a vízszélnél igen magas, majd hirtelen csökken és még egy csúcsérték után a zátony felett befelé egészen nulláig csökken (6. ábra). Igen erős hullámzásnál a meder egyenetlensége nem volt hatással a koncentrációra. A koncentráció függőleges eloszlása nem jelentős, véletlen jellegű egyenetlenségek voltak megfigyelhetők. A felszíni és a fenékközeli koncentráció közötti különbség a vízszél felé csökkent. A koncentráció változása a hi% hullámmagasság függvényében a következő empirikus egyenlettel fejezhető ki: с=600Л

%

1 —150 (8)