Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
464 Máté Béla 0,05 volt. Ezek azt bizonyítják, hogy a zátony feletti lebegtetett hordalék koncentrációja és annak a part menti áramlással való szállítása a hullámok növekedésével gyorsabban növekszik, mint a görgetett hordaléké. A hordalékszállítást a következő összefüggésekkel számítjuk: R S I = R l + R g (1) a lebegtetett hordalékhozamot összefüggés adja, (2) E Ny EENy DDK 120 100 ВО ВО 40 20 0 20 40 60 80 ot \VK.13iS\ 3. ábra. Az összes hordalékhozam (Rsz), a szélsebesség (шю) és a szélirány (я) kapcsolata Рис. 3. Связь между суммарным расходом наносов (iîsz), скоростью ( ivio) и направлением (а) ветра Fig. 3. Variation of the total sediment transport rate R B i with wind speed Wio and wind direction а Bild 3. Beziehung zwischen Gesamtgeschiebefracht (RSY.), Windgeschwindigkeit (wio) und Windrichtung (а) ahol V a part menti áramlás közepes sebessége с a közepes hordalékkoncentráció és F a zátony feletti nedvesített szelvény keresztmetszeti területe. A 3. ábra az összes szilárdanyaghozamot mutatja. A nomogram segítségével a szél gyakorisága alapján meghatározható az adott idő alatt szállított összes hordalék. A part menti áramlás középsebességére a parti zátonyon való hullámtörés során felszabaduló energia alapján Karausev (1969,1976) a következő képletet javasolta : __ g-IIW-h-sin 2a H 2 0,1 + 800 — (3) ahol H a vizsgált szelvényben való közepes mélység [m], h hullámmagasság [m], b a parti zátony szélessége a vízszéltől a hullámtörés helyéig [m], а a partra bocsátott merőleges és a szélirány által bezárt szög [°], d h hatékony szemátmérő [mm]. A képlet alapján számított értékek a Balti tengeren végzett mérési adatokkal jó egyezést mutatnak. 2. Az Azovi-tengeren végzett vizsgálatok Szudolszkij és Klaven (1980) 1975—1976-ban végzett part menti hordalékmozgással kapcsolatos vizsgálatokat az Azovi-tengeren. A déli tengerpart részben a talapzat törmelékéből, másrészt homokkő málladékából áll. A homokkő málladék mintegy 50—70%, a vízszélnél 35 — 45%, a záLony középső részénél 30—35%. A vízszéltől befelé haladva a középszemcsés homoktartalom csökken és növekszik a finomhomok és iszap aránya. A vízszélnél a 0,5—0,1 mm átmérőjű szemcsék aránya 50 — 90%, a 0,1 — 0,01 mm mindössze 1 — 2%. A vízszéltől 300 m-rel beljebb az előbbiek aránya 15%, az utóbbiaké.
