Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

1. füzet - Benedek Pál: Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei

Lebegőanyaghoz kötődő -rnikroszennyezők 33 csapadék adatok, az időpont és vízgyűjtő jellemzők ismeretében, közvetlenül a terhelés hullámot szimuláljuk ( Jolánkai 1979). A mezőgazdasági területekről származó mikroszennyezők (peszticidek, Mg) hazánkban egyelőre még nem túl jelentősek, annál inkább a növényi (P- és N-) tápanyagok. Nagyobb vízfolyások rendszeres mérési adatainak elemzése és a vízgyűjtőterületekre vonatkozó jellemző adatok (pl. műtrágya alkalmazás) alapján többváltozós regressziós modellekkel foglalkoztunk (pl. a Tisza kiskörei tározójával kapcsolatban). Ez a módszer adott esetben alkalmazható peszticidre is (Jolánkai 1980, Literáthy—Jolánkai—Somlyódy 1980). Л városi területeinkről lefolyó csapadékvizek bővelkednek nehézfémekben, kőolajban és olajszármazékokban. Példaképpen a 4. ábrán egy szennyvízátemelő telepen mért adatokból a csapadékos és az átlagos száraz időbeni koncentrációk különbségét ábrázoltuk (a negatív értékek tehát a száraz időszakhoz viszonyítva hígulást jeleznek). Jól látható, hogy a csapadékvíz-lefolyás kezdeti időszakában valamennyi vizsgált szennyezési paraméter értéke hirtelen megnő, és megfigyelhető az átemelőteleptől különböző távolságokra levő rész-vízgyűjtő területek hatása is ( Botond 1976). A befogadók szempontjából a csapadékvízzel bejutó szennyezőanyagok menynyiségén kívül a terhelés lökésszerű jellege jelent veszélyt. Néhány szennyezőanyag — pl. ólom és króm — szempontjából a csapadékvíz lefolyás elsődleges szennyezőforrásnak tekinthető. A szennyezőanyagterhelés lökésszerű jellegének fontosságát 4. ábra. A szennyvíz összetételének megváltozása a csapadék hatására Рис. 4. Изменение состава сточных во<) под влиянием попадания поверхностного стока Fig. 4. Changes in the composition of wastewater caused by precipitation кос ЮТJ I' resz-vízgyűjtő hatosa M 4 ora !•» ulti KOI ossz leb a CCIi extr Cr 3 Vízügyi Közlemények