Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

AZ ELEKTROMOS FAJLAGOS ELLENÁLLÁS ÉS A SZIVÁRGÁSI TÉNYEZŐ KAPCSOLATA TÖRMELÉKES VÍZADÓ KŐZETEKBEN GÁLFI JÁNOS

1 - LIEBE PÁL

2 Víztartó kőzetek hidraulikai paramétereinek elektromos méréssel történő meghatározására az igény a kőolajipari mélyfúrási geofizika megindulásakor már felmerült. Részint műszaki, részint gazdasági igények indokolták, hogy a porózus rétegek helyzetének megállapítására végzett elektromos fúrásszelvények adatait a termelésre kiható kőzetparaméterek tekintetében is hasznosítsák. Az első lépés az effektív kőzetporozitást (л) és a kőzet és a pórusvíz fajlagos elektromos ellenállásának (p, illetve g

v) hányadosával, az F = Q/Q

V ún. formatényezővel összekapcsoló Archie-féle összefüggés (

Archie 1942) megállapítása volt, amelynek sikeres alkalmazása — különösen sós vízzel telített kőzetek esetén — tovább fokozta az igényt, mostmár a szivárgási tényező (k) elektromos meghatározására. A vízgazdálkodás területén, a vízadó rétegek helyzetének és tulajdonságainak megállapítására — mint ismeretes — a kőolajiparban bevált módszerek kerültek alkalmazásra, így elsősorban a vízfúrások elektromos szelvényezése. Kézenfekvő volt tehát az Archie-féle összefüggés alkalmazása prozitás számítására, amely azonban csak módosított formájában (

Keller 1966) p/gv= F = a-n~

m volt lehetséges. Mind az a tényező, mind az m kitevő, az ún. cementáltság a kőzetváz szerkezetétől függő mennyiség és csak egy-egy kőzettípuson belül tekinthető állandónak. így például — csak kissé cementált törmelékes kőzetek, homokok és homokkövek esetén, amelyek porozitása л = 25 + 45%, F = 0,88л1'

3

7; — közepesen cementált üledékeknél, amelyek n = 18-5-35% porozitásúak, F = 0,62л1'

7

2. А к szivárgási tényező elektromos meghatározásának igénye itt még fokozottabb, mivel — a vízfúrások elektromosan szelvényezettek, tehát külön mérés nélkül is rendelkezésre állnak a fajlagos elektromos ellenállás adatok, így а к meghatározáshoz szükséges hidraulikai mérés megtakarítható; — a hidraulikus к meghatározás a mélyfúrásnak csak egy-egy szakaszára („pontonként") végezhető, míg a folytonos elektromos szelvényből folytonos к szelvény számítható; — azokon a területeken is becsülhető az átlagos szivárgási tényező, ahol mélyfúrás ugyan nincs, de felszíni elektromos mérésből (vertikális elektromos szondázásból) fajlagos ellenállás adatok állnak rendelkezésre. 1 Gálfi János oki. geofizikus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (Budapest) ny. főmunkatársa. 2 Liebe Pál oki. vízépítő mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (Budapest) Vízrajzi Intézetének tud. főmunkatársa.