Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

1. füzet - Benedek Pál: Lebegőanyaghoz kötődő mikroszennyezők transzportja és eltávolításuk lehetőségei

Lebegőanyaghoz kötődő -rnikroszennyezők 31 Vízminőségi adatgyűjtés befogadó Célkitűzés 4 szennyvíz kibocsátó Vizminóségi modell Szennyezőanyagok transz portja a befogadóhoz és azon belül ,* Egyéb adatok, célvizsgálatok diffúz szennye zésekhez Pontszerű szennyezés esetén regionális kibocsá rendszerben tónál szennyvíz telepen Beavatkozasi stratégia Hulladék (kivont iszap) elhelyezés Di ff űz szennyezés esetén talaj pont művelési kibocsászeruve módszer tónál ótala reven kitva I vu. iwj Megjegyzés a befogadó folyón belüli (duzzasztas + kotrás ) beavatkozástól eltekintettünk 2. ábra. Vízminőségszabályozási rendszer Pue. 2. Система управления качеством водных ресурсов Fig. 2. Water quality control system jelentős tényezője а „por kihullás", illetve a por és füst eső általi „kimosása" révén a talajra vagy a vízfelszínre jutó „szilárd" szennyezés (különösen észrevehető ez az esőzés kezdeti szakaszában) (Jolánkai 1980, Pintér—Jolánkai 1977). A befogadó vizek terhelését tehát — a diffúz szennyezések, melyek a légkörből, a mezőgazdasági területekről, illetőleg a városi területekről a csapadékvízzel érkeznek (felszíni lefolyás); — továbbá a csatornában érkező szennyvizek képezik (Ilock 1979). A diffúz szennyezés felszíni vízbe jutását a következő eseménysorozattal jellemezhetjük (Jolánkai 1977): — légköri diszperziós kihullás vagy csapadék formájában a talaj, illetve vízfelszínre érkezés; — lefolyás a talaj felszíni és felszín alatti hozzáfolyás; — a lefolyás által kiváltott talajerózió, vagy egyszerűen a burkolt felület „leseprése"; — a talajra közvetlenül kiszórt mikroszennyező (pl. peszticid) vagy odahullott, illetve máshonnét odamosott szennyező kémiai kölcsönhatása a talaj alkotóelemeivel, a szennyező lebomlása, vagy elillanása.