Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
3. füzet - Németh Miklós: A vízkészlet-gazdálkodási helyzet jellemzése a vízmérlegegyenleg eloszlási alakzatával
A vízkészlet-gazdálkodási helyzet jellemzése 415 3.2. Az alkalmazott jelölések К — a hasznosítható vízkészlet mértéke; I — az eredő vízigény mértéke; к — a hasznosítható vízkészlet tartományainak indexe; i — az eredő vízigény tartományainak indexe; l — a készlet —igény különbségek (a mérleg) tartományainak indexe; Лк — a hasznosítható vízkészlet legutolsó tartományának indexe; ni — az eredő vízigény legutolsó tartományának indexe; m — a készlet—igény különbségek legutolsó tartományának indexe; P к — a hasznosítható vízkészlet — valószinűségileg jellemzett — gyakorisági ábráján а к tartományhoz tartozó valószínűség; M к, i — az együttes gyakorisági táblázat к és i indexekkel jelölt tartományához (négyzetéhez) rendelhető vízmérleg-eredmény ; Pk, i — az együttes gyakorisági táblázat к és i indexekkel jelölt tartományához tartozó, к szerint egységre torzított valószínűség. P k,i a tartomány torzított valószínűségét adja, mivel definíciószerűen minden к tartományban igaz, hogy n, 2 Pk,i = l. n-l Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy míg a hasznosítható vízkészlet gyakorisága — a hosszú adatsorok alapján — kellő megbízhatósággal rendelkezésre áll, az együttes gyakorisági táblázat - - kevesebb mért adat alapján becsléssel kerül meghatározásra. Ilyen meggondolásból az együttes gyakorisági táblázat valószínűségi értékeit к szerint egységre redukálva kell megadni, majd ezeket a „torz" valószínűségeket a hasznosítható vízkészlet gyakorisága alapján súlyozzuk. Рык, i — Az együttes gyakorisági táblázat к és i indexekkel jelölt tartományának tényleges valószínűségei: itt P Mk,i = PÍ-Pk,i P** — A vízkészlet és a vízigény függetlensége esetén az i'-ik vízigénytartomány bekövetkezési valószínűsége; Fk, i — A vízkészlet és a vízigény függetlensége esetén a k-ik vízkészlettartomány és az í-ik vízigénytartomány együttes bekövetkezésének valószínűsége ; Ai — A hasznosítható vízkészlet és a vízigény különbségének a mértéke (a vízfelesleg, ill. a vízhiány nagysága) az /-ik tartományban; P AX — Az /-ik /l-tartomány bekövetkezésének valószínűsége. 3.3. A vízkészletek és a vízigények függetlenségének esete 2 3.31. Adatelőkészítés. Az első lépésben képezzük a hasznosítható vízkészlet idősorának minden dekádjában az átlagvízhozamokat. Második lépésként minden év azonos dekádjainak átlagvízhozamaiból a szokásos módszerekkel gyakorisági ábrát készítünk — szükség szerint, a vizsgált d dekádban, vagy az év összes dekádjában. Mérési eredmények, vagy esetleg becslés alapján készítsük el az eredő vízigényt jellemző gyakorisági ábrát (3. ábra). 2 А К és I valószínűségi változót gyakorlatilag (megállapodásszerüen) függetlennek lehet nevezni, ha r ( К, l) <0,05, ill. determinisztikusán összefüggőnek tekinthetjük, ha r ( К, I) >0,95. Itt г az ún. Reiman/éle mutató (VITUKI 1!)72). Ha 0,03 <r (К, I) <0,93, akkor К és I sztochasztikus kapcsolatban van.
