Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Dávid László: A vízgyűjtőfejlesztés folyamatelmélete és alkalmazása a térségi vízgazdálkodásban

A vízgyűjtöfejlesztés folyamatelmélete 393 ahol m

k a A-adik mutató (kritérium) „hasznossága". Л (7), (10) és (11) összefüggéseket figyelembe véve, végeredményben arra jutunk, hogy 0=s VF(0=s 100 és így teljesítjük a (3) feltételt, ahol VF(t) dimenzió nélküli pont (hasznosság) érték. így VF(t) a vízgyűjtő helyzetét jelzi százalékosan t időpontban egy 0-tól 100ig terjedő skálán. Az értékelési rendszer kialakítható úgy is, hogy a S

k súlyszámokat az m

k 10

0 — m

k 0 értéktartományok nagyságának megválasztásába építjük be és akkor, figyelembe véve a (7) feltételt és a L számú m

k mutatót, a 0=s VF(0=S100L (12) feltétel írja le a vízgyűjtőfejlesztés pontértékeinek számított határait. A vízgyűjtőterület fejlődésének értékeléséhez, különböző időpontokra, illetve fejlődési szintekre meghatározhatjuk a VF(t) értékeket és ennek alapján grafikus (és/vagy numerikus) formában ábrázolhatjuk (és/vagy felírhatjuk) a konkrét vízgyűjtőfejlesztési folyamatfüggvényt, a VF=f'[i(t)] illetve VF=f\t) (13) és az egyes értékelési kritériumok (mutatók) időfüggvényeit m

k=nm, illetve m

k=f"(t). (14) Ugyancsak különböző fejlettségi szinteken értékelhetjük a vízgyűjtő vízgazdálkodási tevékenység struktúráját, illetve annak változását az m

k mutatók egymáshoz viszonyításával. Az időbeli fejlődés és a strnktúraelemzés együttesen segít hozzá a vízgyűjtő vízgazdálkodási helyzetének jellemzéséhez, a fejlesztési döntések megalapozásához. Az eddigiek egy vízgyűjtőterületet, mint egységet írnak le. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a részvízgyűjtők vízgazdálkodási színvonalából kell egy vízgyűjtő vízgazdálkodási színvonalát meghatározni. A vízgyűjtők hierarchikus rendszer természete miatt, ilyenkor a rész-vízgyűjtők egyes jellemzőiről az egész vízgyűjtő jellemzőire számos esetben nem lehet közvetlenül, pl. egyszerű összegezéssel áttérni. Ez különösen a vízrendszer természetes tényezőivel összefüggésben jelentkezik. Ilyenkor fel kell tárni a hierarchikus szintek közötti kapcsolatok jellemzőit is. A vízgazdálkodási színvonal, a vízgyűjtőfejlettség meghatározásának problémája azonban nem elsősorban a matematikai modell felépítésében és megoldásában gyökeredzik, amint az a bemutatott modell egyszerűségéből is következik. Inkább abban, hogy a vízgyűjtők jellegének, adottságainak megfelelő mutatórendszert dolgozzunk ki és elemezzünk. Ehhez a vízgazdálkodási folyamatok alapos ismerete szükséges és a fokozatos közelítés nélkülözhetetlen. ."». Magyarországi vízgyűjtők jellemzése vízgyűjtőfejlesztési szempontból A vízgyűjtőfejlesztési folyamat jellemzésére irányuló egyik első közelítésnek tekinthetjük a Vízgazdálkodási Intézetben az OVH irányításával, a vízügyi igazgatóságokkal együttműködésben végzett munkát, amelynek keretében kidolgozták 4 Vízügyi Közlemények