Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
3. füzet - Dávid László: A vízgyűjtőfejlesztés folyamatelmélete és alkalmazása a térségi vízgazdálkodásban
A vízgyűjtöfejlesztés folyamatelmélete 385 függnek össze. De a vízgyűjtőfejlesztés munkafolyamataihoz szükséges munkaerő biztosítása és jellemzőinek hatása is ide sorolható. A vízügyi létesítmények hatásterületén élő népesség életkörülményei, társadalmi-politikai fejlettsége, társadalmi szervezete, történelmi hagyományai, tulajdon- és foglalkoztatottsági viszonyai, a vízgyűjtők megosztottsága két vagy több ország, közigazgatási egység között stb. mind-mind szerepet játszanak a vízgyűjtő fejlesztésében. Különös hangsúlyt kapnak a társadalmi tényezők, egyfelől ha a helyi népesség időszakos áttelepítésére kerül sor rendkívüli ár- vagy belvízveszély esetén, másfelől ha egy-egy vízügyi nagylétesítmény vagy rendszer (pl. víztároló) építése miatti végleges áttelepítés válik szükségessé. A vízgyűjtőfejlesztés hatásainak, eredményeinek, hiányosságainak értékelésénél, a fejlesztés célkitűzéseinek megfogalmazásánál alapvető szerepe van a társadalmi szervek megítélésének, a közvéleménynek, mint társadalmi tényezőnek. Ugyanakkor a vízgyűjtőfejlesztés fontos feladata a társadalmi szervek, a közvélemény megismertetése a fejlesztési célkitűzésekkel és ezzel összefüggésben a közvélemény formálása. A vízgyűjtöfejlesztés gazdasági elemei közül kiemelkednek a térség termelési tevékenységével összefüggő vízszolgáltatási igények, a vízkárok elhárítása iránti követelmények, a vízgazdálkodási munkafolyamatok végzéséhez szükséges és/vagy rendelkezésre álló anyagi eszközök és azok gazdálkodási jellemzői (pl. hitel-, kamat-, támogatás-, költségvetési előírások stb.), a víz szolgáltatásának ár- és díjrendszere, költségszámítás, a vízgazdálkodási munkafolyamatok (pl. a beruházások) gazdasági értékelésének módszerei, a gazdasági tervezés követelményei stb. A vízgyűjtőfejlesztés műszaki elemei elsősorban a művek fizikai megvalósításával, üzemeltetésével, a munkafolyamatok műszaki jellemzőivel függnek össze. Ide tartoznak továbbá a fejlesztéshez rendelkezésre álló technológiai színvonallal, az ipari háttér kapacitásával, a műszaki szabályozással (méretezési, üzemi szabványok, szabályzatok, tűrési előírások stb.) összefüggő tényezők is. A környezeti elemek alapvetően a vízgyűjtő területnek mint az emberi környezet részének megóvásával, szabályozásával, alakításával, fejlesztésével függnek össze. Nemcsak a felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelmét biztosító tényezőket, hanem a hulladék elhelyezésének és hasznosításának, a tájformálásnak, a természeti szépségek és ritkaságok megóvásának, továbbá a társadalmi és a természeti környezet számtalan kapcsolódásának vízzel összefüggő tényezőit is messzemenően magukban foglalják. A természeti elemek közül a vízgyűjtőfejlesztési folyamatban meghatározó szerepe van a vízgyűjtő természetes (potenciális) vízkészlete (Dávid 1974) mint a vízgyűjtőfejlesztés alapvető nyersanyaga (lefolyás és csapadék) mennyiségi, minőségi, energetikai jellemzőinek. Ez a nyersanyag dinamikus jellemzőkkel rendelkezik és így mint folytonosan megújuló készlet, lényegesen különbözik sok természeti erőforrástól. A természeti elemek további részét képezik a víz természeti körforgásának egyéb tényezői (párolgás, napfénytartani stb.) de nem csekély a szerepe a földnek, mint természeti kincsnek és jellemző tényezőinek sem a vízgyűjtőfejlesztés folyamatában. Természetesen az egyes elemek besorolása vízgyűjtőfejlesztési szempontból a fenti csoportok valamelyikébe nem lehet merev, hiszen jelentős részük — tartalmukat és hatásaikat együttesen elemezve — két, esetleg több csoportba is sorolható. Ez méginkább aláhúzza a vízgyűjtőfejlesztési folyamat rendkívül összetett jellegét, a vízgyűjtő integrált, egységes fejlesztésének szükségességét. .'{. A folyamat általános jellemzése A vízgyűjtőfejlesztési folyamat — vízgazdálkodási szempontból - három egymást követő időszakra, a vízgyűjtő természetes (I), fokozatosan fejlődő (II) és fejlett állapotú ( III) időszakára bontható.
