Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: Az öntözés szerepe a magyar mezőgazdaságban

,454 Kovács György A megoldást keresve érdemes a helyi készletekre alapozott és ezért területileg rugalmasabb rendszerek gyorsabb reagálását a központilag ellátott nagy egységek szerkezetéből adódó tehetetlenséghez hasonlítani. Ezért a 8. ábrán összevetettük a szombathelyi, a debreceni és a szolnoki vízügyi igazgatóságok területi adatait, amelyek nem a három szervezet működési hatékonyságát biztosítják (hiszen mindegyik igazgatóság a lehetőségeinek teljes kihasználásával gyorsította az öntözést), hanem a természeti adottságokhoz való alkalmazkodásnak a determinisztikus öntözési forduló kötöttségéből adódó hiányát. Az első példa a viszonylag kis kiterjedésű és sok helyi forrásra alapított rendszer jellemzője. A debreceni VÍZIG területén lévő öntözőrendszerek gyakorlatilag egy főmű, a tiszalöki vízkivétel közvetítésével kapják a vizet és kiterjedésük a nyugat-dunántúli öntözött területek négyszerese. A harmadikként említett szolnoki példa azt mutatja, hogy a lassabb felfutást nem csak a nagyobb terület okozza, hiszen a Közép-Tisza vidék öntözött területe a tiszántúlinak csaknem kétszerese, a Tiszából közvetlenül táplálkozó egységek azonban szemmel láthatóan gyorsabb reakcióra képesek. Néhány éve a VITUKI kísérletsorozatot folytat a kétféle öntözésirányítási móddal elérhető hozamok összehasonlítása érdekében (Gajárszky 1979, 1980). Ezek eredményeit az I. táblázatban foglaltuk össze. I. táblázat A különböző öntözési módokkal elért terméseredmények összehasonlítása A vizsgált paraméter 1978 1979 A vizsgált paraméter öntözetlen tenzió szerint szabályozottan öntözött hagyományos elvek alapján öntözött tenzió szerint szabályozottan öntözött hagyományos elvek alapján öntözött Gyökértermés, [t/ha] 55,1 55,2 49,2 75,2 63,1 Növényszám, (db/ha] 114 800 114 800 92 100 87 400 89 180 Egy gyökér átlagos súlya, [kg] 0,48 0,48 0,54 0,86 0,71 Nyerscukortartalom, (%) — — — 16,8 18,2 Nyerscukormennyiség, [t/ha] — — — 12,63 11,48 Tiszta cukortartalom, [%] 12,99 14,82 11,29 12,75 14,85 Tiszta cukormennyiség, [t/ha] 7,16 8,18 5,59 9,51 9,31 Öntözővíz-mennyiség, [mm] — 50 3x60 = 180 50 + 70 = 120 4 x 60 = 240 A Héki Állami Gazdaság cukorrépa tábláinak egy részén a szokásos és a környezetben is általánosan alkalmazott öntözési elvek szerint szervezték a vízpótlás üzemét, a másik csoportban folyamatosan figyelték a talajnedvességet, illetőleg annak tenzióját és akkor került sor öntözésre, amikor az utóbbi pF = 2,7 határ fölé emelkedett. Kontrollként az öntözetlen táblák terméseredményét jellemző paramétereit is meghatározták (1979-ben ezek az adatok hiányoznak, mert a gazdaság szervezési hiba miatt a kontrolltáblákat is öntözte). A lösz felszínen kialakult csernozjom talajon azonosan hajtottak végre minden egyéb művelést.