Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: Az öntözés szerepe a magyar mezőgazdaságban

,454 Kovács György 5. ábra. Vízigény és természetes vízkészlet tapasztalati valószínűségi eloszlásainak összevetése Рис. 5. Сравнение эмпирических распределений потребностей на воду и естественных водных ресурсов Fig. .5. Comparison of empirical probability distributions of water demand and natural water supply Bild 5. Vergleich der empirischen Verteilungen von Wasserbedarf und natürlichen Wasserdargebot A kísérleti parcellákon az agrotechnikai (mélylazítás), a kémiai (felszíni vagy В szintben végrehajtott kezelés) és a hidrotechnikai (felszínrendezés, drénezés) beavatkozások különböző kombinációinak a termésre gyakorolt hatását vizsgálják. A telep egyik fele öntözött, a másik felén pedig szárazgazdálkodás folyik. Mindkét részben azonosan művelt parcellák ismétlődnek, tehát páronként összehasonlítva az azonosan kezelt öntözött és öntözetlen területek hozamát, az öntözéssel elért eredményt számszerűen jellemezhetjük. A vizsgált évben a területen őszi búzát vetettek. A csapadékidősort — az őszi vetésnek megfelelően — 1978 szeptemberétől 1979 végéig a 6. ábrán tüntettük fel. Látható, hogy a búza aratását megelőzően két száraz időszak mutatkozott, a vetést követő hetek és az április második dekádjától június első dekádjáig terjedő időszak. Az első késleltette a szemek csírázását és ezért nagy volt a madarak okozta kár, az öntözött parcellák állománya hamarabb kelt és egyenletesebb volt. A nyáreleji szárazság a szemek fejlődését késleltette. Az öntözött parcellákon a vetést követően 40 mm, májusban 30 mm vízpótlást biztosítottak. Ezzel — amint a 7. ábra mutatja — a különböző módon kezelt táblákon más-más többleteredményt értek el, volt olyan parcellapár, ahol az öntözött és az öntözetlen termés gyakorlatilag azonos volt, másutt a különbség az 1,6 t/ha-t is elérte. Átlagosan a 70 mm-es öntözés 0,75 t hektáronkénti többlettermést biztosított.