Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

340 Sárdi András: Műholdak a vízgazdálkodásban Eredetileg csak négy tesztmezőnek kiválasztott folyó vizsgálatát végezték, de a nagy érdeklődésre tekintettel kiterjesztették a vizsgálatokat. Az 1977 —78-as évben már 30 vízgyűjtőterületet vizsgáltak az USA-ban és Kanadában. A helyesbített műholdképeket nagyítva, felülnyomással viszik rá a vízgyűjtőterület hidrológiai alaptérképeire. A műholdkép illeszthető az alaptérképre jellegzetes terepalakzatok, ősvonalak alapján, mint például tavak, folyók, partvonalak. A hóborítottság aránya a teljes vízgyűjtőterülethez képest meghatározható elektromos denzitás mérővel az előzőleg maszkolási (letakarási) eljárással előkészített térképeken. Denzitás letapogatót használva az eltérő denzitás értékek különböző színekben jelennek meg, s ezek százalékos értékei leolvashatók a műszer kijelzőjén. Ez a beható vizsgálat elég sok időt vesz igénybe, s még nem elég gyors az üzemszerű használatra. Az automatizálási eljárást most dolgozzák ki. Jelenleg a felhasználók számára érthető adatokat a műhold áthaladásától számított 30 órán belül szolgáltatják. Az 1. ábra bemutat néhány üzemszerűen vizsgált vízgyűjtőterületet, melynek adatait táblázatban adják meg. A hótérképeket november 1-től készítik a hóLakaró teljes eltűnéséig egyhetes átlagról. A kiadott hótérképeket ellenőrzik a sokkal nagyobb felbontású, de csak 18 naponta áthaladó LANDSAT műhold képeivel, s a légii'otogrammetria hótérképeivel is. Az automatizálás fokozásával elérhető, hogy egy ember aktív közreműködésével az USA és Kanada összes vízgyűjtőiről napi hótérkép készüljön. Ez a gazdasági hasznosság mellett a drága és veszélyes repülőgépes hófelmérést is kiküszöbölheti. 1. ábra. Üzemszerűen vizsgált vízgyűjtőterületek 2. ábra. A GEOS 1 képe az Ottava folyó medencéjéről