Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A DUNAI KAVICSKOTRÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL BUDAPEST KAVICSELLÁTÁSÁRA MIKLÓS ATTILA

1 —KÖRMEND Y ÁKOS

2 I. Kotrási igcnyek, lehetőségek Az utóbbi másfél évtizedben a hazai építőiparon belül a beton- és vasbetonszerkezetek alkalmazási aránya növekedésének természetes következménye lett a homokos kavics adalékanyaggal szemben a fokozott mértékű igény, amely először csak mennyiségi növekedést jelentett. A házgyárak üzembe helyezésével az adalékanyagok minőségének javítása is sürgető igényként jelentkezett. A Duna magyarországi szakaszának kedvező adottságaiból következett, hogy a nagy betongyártó üzemek, a korszerű ház- és betonelemgyárak — kevés kivételtől eltekintve — a Duna mellé települtek, és vízparti folyami kavics fogadására rendezkedtek be. Sajnos, ezek a hosszú éveken keresztül érvényesülő kedvező adottságok napjainkban már nem érvényesülhetnek, amelynek okai a következők: — Az elmúlt évtizedekben kotort kavicsvagyon általában iszap-, agyagés szervesanyag szennyeződéstől mentes volt. A jelenlegi kotrási területek, főleg a zátonyok és szigetek kotrásánál a szennyezettségi tartalom egyre kedvezőtlenebb, amit mosókotrók beállításával és parti osztályozók létesítésével lehet ellensúlyozni. — A Duna medrében a hajóútban található homokos kavics természetes szemszerkezete többnyire megközelítette a beton adalékanyag céljára alkalmas optimális szemszerkezeti összetételt. Jelenleg szerkezeti szempontból a felső szakaszon már csak homokszegény, a Budapest alatti szakaszon pedig túlzottan finom, homokdús anyag található. — A kavicsvagyon Budapesthez 15—20 km távolságra eső közelsége és a Duna, mint víziút még 2—3 évvel ezelőtt is olcsó anyagszállítást biztosított. Az elmúlt évek növekvő folyami építőipari kavicsmennyiség igénye elsősorban Nagy-Budapest körzetében jelentkezett. Ezért a dunai kavicstermelést végző Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA) évi termelését néhány év alatt 3 millió m

3-ről 5 millió m

3-re kellett növelni. Ebből a mennyiségből a vállalat 2,5 millió m

3-t Budapestre szállított. Jelenleg már a FOKA évi 5 millió m

3 teljesítésével szemben az igény mintegy 6 millió m

3. Budapest tényleges igénye megközelíti a 4 millió m

3-t. A vállalat vízi szállítóparkja és hajós létszáma, a 60 km szállítási távolságot figyelembe véve, még a 2,5 millió m

3 Budapestre szállítására sem elegendő. A Budapest ellátását segítő pályázat 1982-ben 0,6 millió m

3-rel, 1983-tól pedig 1,2 millió m

3-rel, összesen 3,7 millió m

3-re emeli az évi mennyiséget. A FÓKA jelenlegi termelő és szállító hajóparkja azonban elhasználódott, és azonnali felújítás nélkül a következő évek igényének kielégítése veszélyeztetve 1 Miklós Attila oki. mérnök, a VIZITERV Vízügyi Szabványosítási és Egységesítési Központ műsz. gazd. tanácsadója. 2 Körmendy Ákos oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) tudományos munkatársa.