Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Nagy műtárgy munkagödör szigetelése 309 2. Munkagödör szigetelése 2.1. Az injektált fenék készítésének ismertetése A teknő mélységének meghatározásánál minden esetben el kell végezni a szükséges stabilitási vizsgálatokat. A következőkben röviden az építési módszerről teszünk említést. 2.11. Injektáló csápok elhelyezése. Elöljáróban annyit jegyzünk meg, hogy nagy injektálócsáp távolságok esetén a fúrásos eljárást alkalmazzák, míg kis távolságoknál az öblítéssel, vagy veréssel lemélyített lyukak készítése még ma is elég gyakori elsősorban gazdasági okok miatt. A veréssel végzett munkánál a PTC típusú vibroverőt használják, míg a fúrásnál a különböző típusú fúróberendezéseket alkalmazzák. A fúrási munkák végrehajtásához a következő gépláncra van szükség: 1 db fúrógép öblítőfejekkel, fúrószárakkal, görgős vagy más típusú fúrókkal, — 1 db iszapkeverő, 1 db iszaptisztító berendezésre tartállyal, vibrorostával, — 1 db dugattyús, vagy más típusú öblítőszivattyúra és — 1 db Cs —3100-as merülő zagyszivattyúra. A 4. ábrán egy olyan gépláncot mutatunk be, amellyel 4 db fúrógép fúrási munkája biztosítható egy időben. A géplánc működése a következő: A fúróiszapot, illetve ágyazó habarcsot különböző típusú keverőben keverik meg, ahonnan az anyag a tárolóba, illetve az iszaptisztító berendezés tartályába kerül. A tartályból a dugattyús öblítő szivattyú továbbítja az iszapot a fúrógép öblítőfejéhez. Az öblítőfejen és a fúrószárakon keresztül az iszap a furatba kerül és a furadékkal együtt a fúrószáron kívül a furaton keresztül távozik (jobb öblítéses módszer), az erre a célra kialakított zsompba. A zsompban elhelyezett merülő szivattyú az iszapot a tisztító berendezéshez továbbítja, ahol a vibrorostával történő tisztítás után ismét visszakerül a tisztító berendezés tartályába és onnan a fúráshoz. A fúrási munkánál általában görgősfúrót alkalmaznak. Minden olyan esetben, mikor a fúrást közvetlenül követi a telítő injektálás, az első injektálási fázisként végzett telítő injektálásnál használt anyagot alkalmazzák öblítő iszapként is. Ezt az esetet kivéve, általában az ágyazóhabarcs egyben a fúróiszap szerepét is betölti. Az ágyazó habarcsnak lényeges szerepe van a karmantyús injektáló csövekkel végzett munkáknál. Az ágyazó habarcs összetételét gondos vizsgálat után kell meghatározni. Vigyázni kell arra, hogy ne legyen túl plasztikus, mert ezt az injektáláskor az injektáló anyag könnyen kinyomhatja a cső és a furat fala körüli térből, vagy túl szilárd, mert az injektálásnál a gyűrű anyagát csak nagy nyomással lehet feltörni ahhoz, hogy az injektálást végre lehessen hajtani. A habarcs végleges összetételét az első keverések során a laboratóriummal közösen célszerű meghatározni.