Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Csoma János-Kovács Dezső: A Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán végzett szabályozási munkák hatása

290 Csorna J. és Kovács D. Mindhárom vizsgált szakaszon a kisvízi meder vonalazása és a sodorvonalbeli mélységek változása határozott és közelítőleg azonos ritmust mutat. A sodorvonalon mért inflexiós távolság két km körül van. Ahol a középvízi meder adott vonalozása miatt a kisvízszabályozás sodorvonala előtt a ritmustól eltérően került kialakításra (Gabcikovo, Rajka) az elvégzett szabályozások hatása korlátozott. A kisvízi sodorvonal és a meder a túlnyújtott tetőpontokat (szűrflexiókat) nem fogadja el, attól a megépült keresztirányú művek ellenére és azok környezetében is eltér. A felvett reflexiós szélességek — különösen Nagybajcsnál — valószínűleg túlzottak. Kimutatható, hogy a sodorvonalbeli mélységeket tekintve a sarkankantyúk jelentős része gyakorlatilag inflexiós sarkantyúként működik még akkor is, ha a vízszintes vonalazásból nem ez következik. Mindazokon a szakaszokon, ahol a vonalazást a kisvízi meder természetének megfelelően alakították ki, a magasabb sarkantyúk hatására megnőtt a kisvízi meder hordalékszállító képessége. A sarkantyúk hordalékfelvevő képessége azonban nem nő arányosan a művek magasságával. A kezdeti intenzív feltöltődés után dinamikus egyensúlyi állapot áll be. Változatlanul elég jelentősek a kimosások a sarkantyúk végénél, különösen a sarkantyúsorok felső tagjánál. <>. Javaslat a további szabályozási munkákra a vízlépcsőrendszer iizeítibe lépéséig A Gabcikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer alapvetően megváltoztatja a Duna Rajka —Gönyű közötti szakaszának víz-, jég- és hordalékjárását, megváltoznak a folyammal szemben támasztott hasznosítási igények és lehetőségek, ezek közül is elsősorban a hajózás lehetőségei. Emiatt szakaszonként más és más lesz a már elvégzett és a vízlépcsőrendszer üzembe lépéséig még szükséges szabályozások, fenntartások feladata is. A dunakiliti duzzasztómű felett (1842 fkm) kialakuló tározótérben valamennyi közép- és kisvízi szabályozási mű jelenlegi funkciója megváltozik. Ezért az üzembe lépésig ezen a szakaszon csak a szükséges fenntartási munkákat célszerű elvégezni. Az 1816 fkm alatt a bal parti üzemvízcsatorna alvízi szakaszának visszatorkollásáig (1811 fkm) nagyarányú kotrással átmeneti szakaszt alakítanak ki úgy, hogy a jelenlegi meder süllyesztésével csatlakoznak a kotrással túlmélyített alvízi mederhez. Ezen a szakaszon az általános szabályozási tervben előirányzott munkák elvégzése már nem szükséges; a szabályozási munkákat az átmeneti szakasz kialakításáig a legszükségesebb fenntartásokra célszerű korlátozni. A dunakiliti duzzasztómű (1842 fkm) és az átmeneti szakasz felső vége (1816 fkm) közötti mederszakaszon, a régi mederben a gabcikovoi erőmű üzemelésétől függő, a természetestől lényegesen eltérő víz-, jég- és hordalékjárási viszonyok alakulnak ki és megváltozik (részben leszűkül) a szakasz hasznosítási funkciója is. Az új követelményekből, különösen pedig a jég- és árvízlevezetés biztosításának szükségességéből következik, hogy az 1842 —1816 fkm közötti szakasz szabályozását, az egységes főmeder kialakítását az általános szabályozási terv szerint végre kell hajtani és a középvízi medret az erőműrendszer üzembe lépése után is — a tervezett állapotnak megfelelően — fenn kell tartani, hogy funkcióit el tudja látni. A gabcikovói erőműrendszer üzembe lépéséig a Rajka —Gönyű közötti szakaszon átmeneti időszak alakul ki, amikor egyidőben folynak az előzőek szerint még szükséges szabályozási munkák, de már megkezdődött az erőműrendszer építésével kapcsolatos tevékenység is. Ebben az időszakban is biztosítani kell a folyószakasz jelenlegi funkcióit, a meder és a hajóút fenntartását, illetve a mederviszonyok szükség szerinti javítását.