Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Csoma János-Kovács Dezső: A Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán végzett szabályozási munkák hatása

282 Csorna J. és Kovács D. — 1970-től a meder kedvezően alakult és jelentősen javult a hajóút is. E folyamatban a szabályozások hatása mellett, szerepe volt a vízjárásnak, és az elvégzett nagyarányú szabályozási és építési kotrásnak is. A mederalakulást befolyásoló tényezők hatását azonban a rendelkezésre álló információk alapján nem lehet különválasztani; így az összes tényező együttes hatása minősíthető egyértelműen kedvezőnek. :t. A mederváltozások hatása a vízszintek alakulására A geometriai méretek változása szükségképpen visszahat a levonulási viszonyokra is. A meder emelkedését vagy süllyedését az azonos vízhozamok szintjei egy meghatározott szelvényben (szakaszon) jellegében azonos módon, de eltérő mértékben követik. A térfogatváltozásokból bármely időszakra (szakaszra) számítható egy cm/év, vagy más dimenzióban kifejezett mederváltozási érték. Hasonló módon meghatározható valamely vízhozam levonulási szintjének változása is. 3.1. A vizsgált időszakban végzett vízhozammérések és vízszintrögzítések Az időszakos vízhozammérések alapján szerkesztett vízhozamgörbék kisvízi szakasza eléggé érzékenyen követi a mederváltozásokat, így közvetlenül is tájékoztatást nyújt azok tendenciájáról. A vizsgált szakaszon a rajkai, dunaremetei és medvei vízhozamméréseket dolgoztuk fel, a mérési eredményeket két-három éves időszakokra bontva, illetve csoportosítva. A rajkai szelvényben viszonylag kevés vízhozammérés volt, ezek azonban 1975-től kezdve jól mutatják a meder süllyedését, illetve az elvégzett kisvízszabályozás hatását (azonos vízálláshoz nagyobb vízhozamok tartoznak). Dunaremeténél alig lehet határozott elkülönülést kimutatni, míg Medvedovnál (Medve) ismét értékelhető módon jelentkezik a medersüllyedés hatása. A Felső-Dunán 1960 óta a kis- és középvízi tartományban számos vízszintrögzítés történt. A mederváltozások vízállásra gyakorolt hatásának lehetőleg szabatos értékeléséhez a rögzített felszíngörbéket azonos vízhozamra kellett redukálni. Mivel a hatás a kisvizek tartományában a legnagyobb, a további vizsgálatokhoz a DB-vízszint, illetve vízhozam környezetében végzett nyolc rögzítés adatait használtuk fel. A rögzítések időpontjában mért, illetve a vízhozamgörbéken hozzájuk rendelhető vízhozamok elemzése azt mutatta, hogy a szakaszon az ágrendszerek és más okok miatt még kisvizes időszakban is van a főmederből vízveszteség. A rögzített vízszintek és a hozzájuk rendelhető vízhozamok alapján 5 kmenként időszakos, közelítő Q — H összefüggéseket szerkesztettünk. Az 5 km-enkénti görbéken a különböző rögzítések vízszintjeinek DB-vízhozamra való redukálása közvetlenül elvégezhető. 3.2. A mederváltozások és szabályozások hatása a dunabizottsági vízszint alakulására 1963 — 76 között nyolc, a DB-vízhozamra redukált felszíngörbét állítottunk elő. Ezek további értékelését megkíséreltük a hagyományos grafikus hossz-szelvény alapján elvégezni. Bebizonyosodott azonban, hogy ez a feldolgozási mód nem eléggé szemléletes és nem teszi lehetővé az eredmények meggyőző interpretálását. Ezért a 6. ábrán bemutatott szemléltetést választottuk.