Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Csoma János-Kovács Dezső: A Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán végzett szabályozási munkák hatása
276 Csorna J. és Kovács D. A kotrások 14 évre vonatkoztatott évi átlagos mennyisége 788 970 m 3/év. A szakaszon 1962—76 között végzett kotrások hosszmenti eloszlását, a számított mederváltozásokat a 4. ábra mutatja. A szabályozási munkák volumenével való összefüggéseket a beépített kőmennyiségek feltüntetésével szemléltetjük. Meg kell jegyezni, hogy a kotrások mennyisége az egységes partvonal kialakításához és a töltéserősítéshez felhasznált kavics mennyisége miatt lényegesen meghaladta a szükséges gázlókotrások mértékét. 2.4. A szakasz hordalékháztartása A rendelkezésre álló adatok alapján az (1) egyenlet tényezői a további számításokhoz az alábbiak szerint számszerűsíthetők. A belépési szelvényben áthaladó hordalékmennyiségeket a múltban részletesen tanulmányozták. A VUVH munkái alapján megállapítható, hogy a Hidrometeorologicky Ustav (HMU), Bratislava, adatainak alkalmazása esetén a hordalékhozamokat a G b=8,33-10" 3e B A+15,45 (3) képletből lehet kiszámítani (Q B A a pozsonyi vízhozam [m 3/s], G[kg/s] pedig a görgetett hordalékhozam). Ez az egyenlet érvényes az 1850 fkm-nél levő belépési szelvényben is, tekintettel arra, hogy — a (> B A lényegileg nem változik, — a szakasz geometriai jellemzői jellegüket megtartják, — az esésviszonyok megegyezők, — a mederanyag az átlagértékeket tekintve megegyező, — a hordalékszállító képesség változatlan. A görgetett hordalék hozamának egyes évekre vonatkozó jellemző értékeit а IV. táblázat tartalmazza. A vizsgált időszakra vonatkozó évi átlagos hordalékszállítás 640 460 m 3-re adódott. A kilépési szelvény görgetett hordalékmozgási viszonyait a „kvázi állandó hossz-szelvénnyel" kapcsolatosan különböző elméleti-tapasztalati képletekkel végzett számítások alapján vizsgálták (Szolgay 1970). Az 1802 fkm-nél levő (Nagybajcs közeli) szelvényekben hosszú időszak átlagában évenként 81 400 m 3, az 1780 fkm-nél levő szelvényben viszont 48 300 m 3 görgetett hordalék halad át. A kilépési szelvény az 1790 fkm-nél van, ezért lineáris interpolációval az G k%64 850 m 3/év értéket határozták meg. (Megjegyezzük, hogy a pozsonyi szelvényre vonatkozólag ezzel a módszerrel a 650 000 m 3/év hosszú időszakra vonatkozó átlagérték adódik.) A kotrási mennyiségeket (К) a rendelkezésre álló adatok (kotrási időpontok és helyek) alapján felosztották a 200 m-enkénti számítási részszakaszokra és a részszakaszok időszakos térfogatváltozásait ezekkel javították. Az éves, illetve az adott szakaszokra vonatkozó 14 évi kotrási mennyiségek kerültek be a különböző számításokba. Az alapadatok (a szondázással végzett felvételek eredményei) csupán a DBvízszint alatti mederváltozásokat jellemző mennyiségek kiszámítását (a ADEF meghatározását) tették lehetővé.
